2018. április 17., kedd

NÁSZTA KATALIN: THÁLIA ERDÉLYI NAPSZÁMOSAI – KÖNYVBEMUTATÓ



A múlt század nyolcvanas éveiben egy fiatal erdélyi színésznő úgy határozott: végigkérdezi idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Nászta Katalin 1982-1983 között készült beszélgetéseit először a Korunkközölte, majd a színész kitelepült Magyarországra. A helyváltoztatás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem tette lehetővé az interjúkötet kiadatását, amelyről végül le is mondott. Csak most, 2018 tavaszán jelenhettek meg kötetbe rendezve a 35 évvel ezelőtt készült beszélgetései Thália erdélyi napszámosai címmel, a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában. A kötetet a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg, a 2018 április 18-án, 17 órától kezdődő találkozón Cseke Gábor költő, író, beszélget a szerzővel.


A szerző így vall az interjúkötet születéséről:
„A színész fel szerette volna térképezni azt a tünékeny világot, amit a deszkákra állított játék jelentett, és ami csak addig tartott, amíg a függöny le nem gördült. Emléket akart állítani azoknak, akik önmagukat nem kímélve, tanítottak? neveltek? de mindenképpen komolyan szórakoztatták a közönséget. A műhelytitkokról szóló, faggatózó beszélgetések a színművészet szakmai becsületét vissza-, vagy felállítandó szándéka szervezte végül kötetté a munkát. Hogy ne felejtsék el azokat, akik estéről estére, mindent félretéve a mindenkori közönséget akarták szolgálni – hittel, becsülettel, Thália papjaiként. Akkoriban ez volt az egyházak mellett a második fórum, ahol közösségi szinten kiteljesedhetett a magyar nemzetiség szolgálata,. Kultúrát, önazonosságot, mérhető értéket teremtve. "
A kérdező igyekezett a lejegyzés pontosságával a művészek valódi énjét megörökíteni. A válaszoló művészek fele már nem érhette meg a kiadást, de a közönség emlékezetében még mindenki él.
Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. ápr. 18.) költő, előadóművész. Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását. Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban. Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain. Ha élni akarunk című önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő. 1989-ben Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig, majd visszavonult a színészettől. Ezután zenés gyermekműsorokkal járta az országot. Két kötete jelent meg 2015-ben, 2016-ban. 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése