2018. április 26., csütörtök

NÁDASDY ÁDÁM VOLT KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE



Nádasdy Ádám magyarországi költő, műfordító, nyelvész, esszéíró volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozón, 2018. április 25-én délután. Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője faggatta Nádasdy Ádámot, akik az idei Szent György Napok meghívására érkeztek Székelyföldre. Bővebben:
A találkozóra benépesült a könyvtár előadóterme, Nádasdy Ádám az elején bejelentette: ő szeretne szemkontaktust teremteni a közönséggel, ezért inkább nem ülne ki az asztal mögé, hanem arra támaszkodva beszélgetnének a szerkesztővel, és a közönség is szabadon kérdezhe. A beszélgetés ebben a közvetlen hangvételben folytatódott mindvégig. 
Az esten az író beszélt családjáról, származásáról, párhuzamot vont a kisebbségi lét, és a saját helyzete között is. Mint fogalmazott: nagyon meg tudja érteni a romániai magyarok helyzetét, ő is tudja, milyen kisebbségben lenni – Nádasdy Ádám ugyanis azon kevesek közé tartozik, akik nyíltan beszélnek melegségükről, versben és esszében egyaránt.
A beszélgetést felolvasások tarkították, Nyírj a hajamba (2017) című verseskötetéből többek között a Lassú sodrás, ideges kapkodás című versét olvasta fel a szerző. A vastagbőrű mimóza c. kötetéből is felolvasott Nádasdy, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait tette közzé. A közönségből a kérdések főleg a fordításaival kapcsolatosan érkeztek, melyekre részletes válasszal szolgált, végül az est hosszas dedikálással  zárult.
A találkozóról a sajtóban: 

NÁDASDY ÁDÁM: „NAGYON MEG TUDOM ÉRTENI A ROMÁNIAI MAGYAROKA

2018. április 24., kedd

GYIMES A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA ÉRTÉKTÁRÁBAN – KÖNYVBEMUTATÓ

A Lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, az egész Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégiumcímmel (Lakitelek, Antológia Kiadó). Dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében jelent meg a kötet, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. A kötet csíkszeredai bemutatójára az idei Könyvtári Napokrendezvényeinek sorában várják az érdeklődőket a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2018. április 26-án, csütörtökön. Meghívott szerzők: Berszán Lajos, Ferencz Gabriella, Imets László, Rácz Árpád, Salamon József, Szilveszter Imre, Vass Nimród István, Tankó Gyula. Énekszóval és muzsikával közreműködnek:Vrencsán Anita, Kánya Tamás, Vrencsán Dávid. 
Halász Péter néprajzkutató, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Gyimes Kollégium szakmai vezetője ajánló sorai a kötetről:
Anyagának összegyűjtésére nem kevesebb, mint 59 diák és felnőtt fogott össze. Gyimesből, Csíkból, valamint Moldvától Bácskáig s a maradék Magyarország néhány alföldi településéig érkeztek a Gyimes Kollégium munkatársai. Legtöbbjük most járt először a Kárpát-medence legkeletibb szélén lévő Patak-országban, az élmény frissessége érezhető a kötet írásaiban. Értéket jelent az idevalósinak és az idelátogatónak egyaránt, mert megismerheti a táj szépségeit, múltba vesző történelmét, a 3-4 évszázada itt élő csángóság munkás életét, páratlan hagyományos kultúráját, érdekes kirajzásait, vallásos életét és példamutató magyarságtudatát. Mint minden könyv által, ebből is gazdagodhatunk: akik itt élnek Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon megerősíthetik szülőföldjük iránti szeretetüket, aki pedig valamilyen alkalommal idevetődik, az megerősödhet a tudatban, hogy milyen kifogyhatatlan értékek vesznek körül bennünket itt, a Kárpát-medencében. ”
Népfőiskola értékfeltáró programja a külhoni magyar értékek feltárását, bővítését segíti, ennek a munkának eredményeként jött létre a GyimesKollégium című kötet, amelyet először 2017 októberében mutattak be a Gyimes konferencián. A kutatásban közel hatszáz gyimesi csángó családot szólítottak meg a három gyimesi községközpontban, illetve a közigazgatásilag hozzájuk tartozó településeken, mint Egerszék vagy Gyürke. A Gyimesek természeti értékein túl az épített kultúrára, zenei és tánchagyományokra, az ökológiai tudásra, és gazdálkodásukban rejlő tudás mélységeire is kiterjedt a kutatás, amlynek eredményei az elemzés és összesítés után a Magyar Értéktárba kerülnek.

2018. április 23., hétfő

PORTRÉBESZÉLGETÉS NÁDASDY ÁDÁM KÖLTŐVEL, MŰFORDÍTÓVAL

Könyvtári Napok programjainak sorában Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvész, esszéíró lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2018. április 25-én, szerdán délután. Csíkszeredai közönségtalálkozóján a Szent György Napok idei kiadásának meghívására Székelyföldre érkező jeles szerző beszélgetőtársa Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője. Nádasdy Ádám munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Déry Tibor- és Füst Milán-díjas, megkapta az év legszebb verséért járó Robert Graves-díjat. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) és a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, 2017-ben Dante Isteni színjátékának fordításáért az Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje. Bővebben:
Nádasdy Ádám egy igazi literary gentleman, akivel jó beszélgetni szinte bármiről, így akár öltözködési szokásokról, operáról, vonatokról, Dantéról, Shakespeare-ről, az ikes igékről. A rá jellemző halk radikalizmussal építkező lírája napjaink magyar költészetének egyik legfontosabb vonulata.
 Verseit, amelyekkel 1982-ben jelentkezett először, rafinált egyszerűség és pátoszmentesség jellemzi de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bennük áhítat, kitárulkozás, közvetlenség. Formaismerete pedig lenyűgöző: „a költő élményvilágát alkotó, szétpergő részletek egy, a mesterség magas fokáról felismerhető verskultúra foglalatában lesznek megragadhatóakká”. Nyolc verseskötete jelent meg, a legutóbbi Nyírj a hajambacímmel 2017-ben (Magvető, Bp.). „Nagyon boldoggá tesz, hogy tudok verset írni. Szoktam ezen csendesen örvendezni” (Bárka Online, 2017). Nemrég jelent meg A vastagbőrű mimóza (Magvető, Bp., 2016), című esszékötete, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait gyűjtötte össze. Ennek mottójában írja: "Nem az a titok, amit nem tud senki. A titok az, amit mindenki tud, de mindenki tudja róla, hogy titok."
Egy helyen így vall pályájáról: „... A Toldy Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n angol-olasz szakot végeztem. Angoltanár és nyelvész lettem, már sok éve a pesti bölcsészkaron tanítok angol nyelvészetet. Később színdarabokat kezdtem fordítani (főleg angolból és főleg Shakespeare-t), ez eléggé elhatalmasodott rajtam. Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sokmindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi).”
Beszélgetés Nádasdy Ádámmal: „Én az életet szerettem – szeretem rettenetesen.”  Maszol.ro

2018. április 20., péntek

THÁLIA ERDÉLYI NAPSZÁMOSAI - NÁSZTA KATALIN INTERJÚKÖTETÉT MUTATTÁK BE A KÖNYVTÁRBAN



Több mint 50 erdélyi színművésszel készült beszélgetést tartalmaz Nászta Katalin erdélyi származású előadóművész, színésznő, költő Thália erdélyi napszámosai címmel megjelent kötete, amelyet 2018. április 18-án, szerda este ismerhetett meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. Az est házigazdájaként Cseke Gábor költő, író kérdezte a szerzőt. Harmincöt évvel ezelőtt készült beszélgetéseihez nyúlt vissza a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában idén tavssszal megjelent kötetében Nászta Katalin.

KÖNYVTÁRI NAPOK – 2018



A Könyvtári Napok a Kájoni János Megyei Könyvtár hagyományos rendezvénye, a többnapos eseménysor rendszerint A könyv és a szerzői jogok világnapjához kapcsolódik, ezen a napon, április 23-án ünnepeljük Romániában a könyvtárosok napját is. Idén április 24-27. között várjuk az érdeklődő közönséget a Könyvtári Napok eseményeire, a kínálatban ezúttal is közönségtalálkozók, könyvbemutatók, változatos könyvtári foglalkozások szerepelnek, amelyek különböző érdeklődésű és életkorú csoportoknak szólnak. A rendezvénysorozat támogatója Hargita Megye Tanácsa. Hagyományosan a Megbocsátás napjait is ebben az időszakban tartjuk,2018. április 24-27. között. Részletek:
A  könytár  elengedi a késedelmi díjat a 2017. január 1-e után kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásával megkésett olvasóknak.
A Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában szerdán, április 25-én 17 órától  Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvész és esszéíró lesz a könyvtár vendége, Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője beszélget a szerzővel. A  találkozóról  bővebben. 
Csütörtökön, április 26-án dálután 17 órakor mutatják be a Lakiteleki Népfőiskola kiadványát, az Antal Tibor és Halász Péter néprajzkutató szerkesztésében megjelent Gyimes Kollégium című kötetet.  Bővebben ide kattintva. 
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Könyvtári Napok rendezvényeire!

2018. április 17., kedd

NÁSZTA KATALIN: THÁLIA ERDÉLYI NAPSZÁMOSAI – KÖNYVBEMUTATÓ



A múlt század nyolcvanas éveiben egy fiatal erdélyi színésznő úgy határozott: végigkérdezi idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Nászta Katalin 1982-1983 között készült beszélgetéseit először a Korunkközölte, majd a színész kitelepült Magyarországra. A helyváltoztatás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem tette lehetővé az interjúkötet kiadatását, amelyről végül le is mondott. Csak most, 2018 tavaszán jelenhettek meg kötetbe rendezve a 35 évvel ezelőtt készült beszélgetései Thália erdélyi napszámosai címmel, a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában. A kötetet a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg, a 2018 április 18-án, 17 órától kezdődő találkozón Cseke Gábor költő, író, beszélget a szerzővel.


A szerző így vall az interjúkötet születéséről:
„A színész fel szerette volna térképezni azt a tünékeny világot, amit a deszkákra állított játék jelentett, és ami csak addig tartott, amíg a függöny le nem gördült. Emléket akart állítani azoknak, akik önmagukat nem kímélve, tanítottak? neveltek? de mindenképpen komolyan szórakoztatták a közönséget. A műhelytitkokról szóló, faggatózó beszélgetések a színművészet szakmai becsületét vissza-, vagy felállítandó szándéka szervezte végül kötetté a munkát. Hogy ne felejtsék el azokat, akik estéről estére, mindent félretéve a mindenkori közönséget akarták szolgálni – hittel, becsülettel, Thália papjaiként. Akkoriban ez volt az egyházak mellett a második fórum, ahol közösségi szinten kiteljesedhetett a magyar nemzetiség szolgálata,. Kultúrát, önazonosságot, mérhető értéket teremtve. "
A kérdező igyekezett a lejegyzés pontosságával a művészek valódi énjét megörökíteni. A válaszoló művészek fele már nem érhette meg a kiadást, de a közönség emlékezetében még mindenki él.
Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. ápr. 18.) költő, előadóművész. Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását. Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban. Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain. Ha élni akarunk című önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő. 1989-ben Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig, majd visszavonult a színészettől. Ezután zenés gyermekműsorokkal járta az országot. Két kötete jelent meg 2015-ben, 2016-ban. 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.

2018. április 13., péntek

KÖLTÉSZET NAPJA – SZAVALÓVERSENY 2018



A Költészet Napja alkalmából idén is megszervezte hagyományos szavalóversenyét az Agora Alapítvány április 11-én, József Attila születésnapján. A versmondók szép számban, összesen 67-en jelentkeztek, diákok és felnőttek vetélkedtek kedvenc verseikkel. A középiskolás diákok és a felnőttek a Kájoni János Megyei Könyvtárban szavaltak, míg az öt-nyolc osztályos diákok a Szakszervezetek Művelődési Házában. Mint az előző években is, évfordulós költők versei közül választhattak a szavalók. Bővebben:
A középiskolás és felnőtt szavalók zsürijének tagjai:
Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere, Heinczinger Miklós „Mika", a Misztrál Együttes alapító tagja, Kányádi Szilárd – a Csíki Játékszin megbízott igazgatója, Lukács Bence Ákos – Magyarország főkonzulátusa, konzul, Török Edit – Kájoni János Megyei Könyvtár.
Az idei középiskolás és felnőtt kategória nyertesei, akik a könyvtárban szavaltak:
A középiskolások közül Biró Tünde, Forró-Erős Dóra, Sándor Rita és Ferencz Ádám ért el dobogós helyezést a költészet napi szavalóversenyen, míg a felnőtt kategóriában Bucur Tímea, Ráduly Kinga és Iochom Zsolt.
A Szakszervezetek Művelődési Házában este hét órakor kezdődik az Agora Alapítvány költészet napi gálaműsora, ezen a nyertes szavalók mellett fellép a Role Zenakar is, továbbá az Égigézők − Heinczinger Mika és Fülöp Zoltán irodalmi zenés estje lesz látható, hallható.
A médiában az eseményről: Szavalóversenyek, verses és zenés előadások a költészet napján. Székelyhon. 2018. április 10

AZ OLVASÓKÖR ÁPRILISI TALÁLKOZÓJA: KUNCZ ALADÁR FEKETE KOLOSTORA

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör találkozóin az idei évben a tényirodalom jellegzetes magyar és világirodalmi alkotásai közül választanak egy-egy művet bemutatásra a kör tagjai. A 2018. április 16-án, hétfőn 16.30 órakor tartandó (harmincnegyedik) találkozón Kuncz Aladár A fekete kolostor című regényéről és szerzőjéről Csibi Erzsébet nyugalamazott tanárnő tart vitaindító beszámolót az olvasókör tagsága, illetve a körre látogató érdeklődők előtt. Mindenkit szívesen várunk! A kör animátora, Cseke Gábor író ismerteti a találkozó témáját, ezúttal is a kör honlapján.
Az erdélyi írót a huszadik század elején, az első világháború – s benne a francia részvétel bejelentése – Franciaországban érte, emiatt ellenséges állam honpolgáraként, társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású „feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infernóvá torzuló világát. Könyve riportos alaposságú, telve írói leleménnyel, melynek valóságalapját fél évszázaddal később Lőrinczi László költőnek, prózaírónak, szerkesztőnek sikerül kideríteni franciaországi, többrendbéli helyszíni úti jegyzeteiben.
Schöppflin Aladár 1931-ben a Nyugat 12. számában a következőképpen méltatta a kolozsvári író, tanár, szerkesztő teljesítményét:
„Az a fiatal író, aki 1914 kárhozatos nyarán lemaradt az utolsó Párisból hazainduló vonatról és rémülten állott, egyedül, segítség nélkül egy hisztérikusan ellenséges világ fekete gyűlölségéből eltakart szörnyű jövő előtt, finom műveltségű gondolkozó, kissé romantikusan érzelmes ifjú volt, rabja a háború előtti évek főleg Ady-ból táplálkozó Páris romantikájának. Az az öt évvel idősebb férfi, aki 1919 nyarán elindult Ile d'Yeu kazamatáiból a területében szétszaggatott, lelki betegségben vonagló Magyarországba, úgy viszonylik előbbi valójához, mint a félig öntudatos gyermek az öntudatra jutott meglett emberhez. Öt esztendő alatt, amíg el volt zárva kegyetlen és gonosz börtönökben, a világgal való minden érintkezéstől elzárva, többet látott, mint amennyit normális körülmények között megláthatott volna: meglátta az emberi lélek és élet lényegét. Ezzel a látásával aztán, súlyos belső vívódások után, eljutott az élet értelmének küszöbéig. Egy dilettáns módra élvező széplélek ment azon a végzetes nyáron Párisba és filozófus-lelkű művész tért haza öt év mulva, egy másik végzetes nyáron, Ile d'Yeu-ből Budapestre. Egy megtérés története a Fekete kolostor. Nem csodás, villámszerű megtérés ez, mint a Pál apostolé, hanem egy napról-napra, nyomról-nyomra való belső fejlődés eredménye, amely a saját és társai szenvedéseinek érlelő hatása alatt, mintegy könnyel, vérrel, verejtékkel áztatott talajból, kicsiráztatta a lélekben eredetileg szunnyadó lelki magvakat. Ez az elmélyülés mentette meg az írót attól a sötét sorstól, amelynek nem egy fogolytársa, éppen az érzékenyebb idegrendszerűek közül valók, áldozatul estek, olyan szemléletre tette képessé, amely kitermelte a fogság mérgező hatása ellen harcoló antitoxinokat, amelyen felemelkedhetett a humanitás magas fokára s amelyen kialakult benne a művész."
A szerzőnek nem kellett mást tennie, mint őszintén magába fordulnia, illetve fogolyéletük mindennapjaira összpontosítania s az eseményekből kiemelni mindazt, ami lelki-szellemi változásuk folyamatát jellegzetesen érzékelteti. Ez a munka Kuncz esetében több mint egy évtizedbe került: a mű csupán 1931-ben jelent meg, az Erdélyi Szépműves Céh kiadásában.
Kuncz Aladár írás közben hagyja a valóságtól sodortatni magát: hősei és azok átélt eseményei valóságosak, riportszerűen illeszkednek a valósághoz. Ezért is volt viszonylag könnyű dolga Lőrinczi Lászlónak felfejteni a fekete kolostor világát, azonosítani a helyszínét és megtalálnia azokat a tanúkat, akik az író művészi igazsága mellett valósághűségét is igazolták.
Akiket megérintett A fekete kolostor élményvilága, azoknak melegen ajánljuk Lőrinczi Lászlónak a Pallas-Akadémia Kiadónál 2005-ben megjelent, az 1974-es Kriterion-kiadáshoz képest jócskán bővített riportkötetét, illetve az 1986-ban elkészült, A fekete kolostor című tévéfilmet (rendező: Mihályfi Imre, a forgatókönyv írója Száraz György – Kuncz szövege nyomán, az író szerepét Kozák András játssza), amely meglehetősen magas közönségszavazatot kapott.
A könyv maga számos kiadást ért meg, bármely közkönyvtárban megtalálható, szövege szabadon elérhető különböző internetes adatbázisokban, kritikai és háttérirodalma rendkívül gazdag.
Forrás: Cseke Gábor, a Csíkszeredai Olvasó Kör honlapja

2018. április 5., csütörtök

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2018 - SZAVALÓVERSENY

Az Agora Alapítvány a MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából SZAVALÓVERSENYT hirdet. A verseny időpontja: 2018. április 11 (szerda), 12:00
A vetélkedőt három kategóriában hirdetik meg:
Nevezési kategóriák, korcsoportok:I. – 5-8 osztályos diákok
II. – 9-12 osztályos diákok (középiskolások)
III. – 19 év fölöttiek
A VERSENY HELYSZÍNE: - a második és harmadik kategóriában versenyzők számára (9-12 osztályos diákok (középiskolások) és 19 év fölöttiek) a KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR, cím: Csíkszereda, Stadion utca 1/b szám
Részletek alább:
2018-ban is több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet nevezni, az alábbi magyar költők műveiből: BAKA ISTVÁN, DSIDA JENŐ, KARINTHY FRIGYES, KÖLCSEY FERENC, NAGY LÁSZLÓ, RAB ZSUZSA, RÓNAY GYÖRGY, SALAMON ERNŐ, SZEMLÉR FERENC, SZENDREY JÚLIA, SZILÁGYI DOMOKOS, TOMPA MIHÁLY, TÓTH ÁRPÁD, WASS ALBERT
- az első kategóriába tartozó versenyzők számára (5-8 osztályos diákok): a CSíKSZEREDAI SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA, márványterem, cím: Piaţa Libertăţii 16, Miercurea Ciuc 530100
- a második és harmadik kategóriában versenyzők számára pedig (9-12 osztályos diákok és 19 év fölöttiek) a KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR, cím: Csíkszereda, Stadion utca 1/b szám
Minden kategóriában az első három helyezett értékes jutalomban részesül!
Jelentkezési határidő: 2018. április 4, szerda.
Hogyan lehet jelentkezni?
Írj egy levelet a koltoknapja@gmail.com e-mail címre. A tárgynál tüntesd fel: "Jelentkezés - szavalóverseny". A levélben pedig írd meg a pontos neved, a telefonszámod, a helység nevét ahonnan jössz, hogy hány éves vagy, az iskolád nevét és osztályodat (ha iskolás vagy).
A rendezvény megkoronázásaként a nyertes szavalók fellépnek a gálaműsoron.
Szeretettel várunk minden versenyzőt, nem csak Csíkszeredából, hanem az ország bármely területéről, de sajnos, útiköltség-térítést és szállást nem áll módunkban biztosítani.
További információ kérhető a koltoknapja@gmail.com e-mail címen.
Facebook
Az agora Alapítvány ünnepségére mindenkit szeretettel várnak!
Minden versenyzőnek jó szövegtanulást és sok sikert kíván az Agora Alapítvány