2017. december 25., hétfő

MIND A NÉGY ÉVSZAK - ÉVZÁRÓ SLAM POETRY EST A KÖNYVTÁRBAN

A Kájoni János Megyei Könyvtárban idén már második alkalommal került sor slam poetry estre. A műfaj négy kiváló magyarországi képviselőjét hozta el Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író tegnap december 2-án. A Mind a négy évszakcímmel szervezett esten Bárány Bence, Basch Péter, Galló Bence és Mészáros Péter lépett fel. A rendezvényen a neves vendégeket Péter Blanka diák - aki mellesleg idén csíkszeredai slam-bajnok lett - konferálta fel, megköszönve a szervezőnek, Murányi Sándor Olivérnek, hogy Csíkszerdába is elhozta a slammereket.
Bemutatkozásként a slammerek interaktív játékokkal pörgették fel a hangulatot, a főként fiatalokból, diákokból álló közönséget mindvégig bevonták előadásukba, ízelítőt nyújtva műveikből. Röviden a fellépő vendégekről:
BASCH PÉTER (1993, Budapest) szövegíró, slammer. Kétszeres országos slam poetry bajnok, a Smoothslam slam poetry & spoken word showroom tagja, a MonDDay és a Háromkárolyok slam csapatok alapítótagja. „2011 őszén találkoztam a műfajjal, fél évre rá versenyeztem először. Első slamemet a szerelmi bánatomról írtam, első sikerem pedig egy péksüteményekről szóló szóviccekkel teletűzdelt szöveggel értem el (amit egyébként máig se értek, hogy hogy, meg miért). Az elmúlt hat év életem eddigi legboldogabb időszaka, és nem szeretném, ha erről valaha múlt időben kelljen beszélnem. Mármint a slamről. 
BÁRÁNY BENCE (1993, Miskolc) 2013 óta slammel, versenyeken volt országos 5., 4., 3., 2. helyezett . Slam Poetry Győr-alapító, állandó konferáló és szervező. Volt R2D2 farsangon tizenegy évesen, a jelmez azóta is jó rá. Szerzett gazdaságinformatika diplomát, azóta se veszi hasznát. Grafikus. Tanonc. Félig. Az a fajta, aki telefonba jegyzetel, de ha nagyítani akar, nem zoom-ol, hanem közelebb hajol.
GALLÓ BENCE (1990, Győr) hét településen élt, hatszor költözött, három országot fogyasztott el, szubkultúrából most tart a másodiknál. 2013 november 28-án látott először slamet, két nap múlva jelentkezett is egy versenyre. Előtte sose foglalkozott művészeti tevékenységgel, a kevés olyan slammer egyike, akiknek ez volt és lesz az egyetlen műfaj, amiben alkotott vagy alkotni fog. Slam Poetry Győr-alapító, állandó konferáló és szervező, országos 5. helyezett, – Azért slamelek, mert boldoggá tesz. Olyan, mint a macskák – állítja magáról.
MÉSZÁROS PÉTER 1993-ban született Szegeden, Péter-napon. 
„Tízéves koromig szentül meg voltam róla győződve, hogy azért áll a naptárban ez az öt betű, mert engem így hívnak. Ez a fajta öntudat és erő határozta meg az életem, meg a másodikos farsangi tojásegyensúlyozó-verseny győzelmem. Aztán elkezdtem Pesten pszichológiát tanulni és rájöttem, hogy az ember nincs is annyira elrontva, mint hinné. Van egy gyerekem, a Slam Poetry Szeged, próbálom nevelgetni, de csak a hátamra büfizik és irtó gyönyörűen mosolyog” – vallja magáról a költő és az idei országos bajnok slammer.
Hargita Stúdió Videofelvétele az esemény alkalmával készült.

2017. december 21., csütörtök

A HARGITA NÉPE LAPKIADÓ KÉT ÚJ KIADVÁNYÁNAK BEMUTATÓJA A KÖNYVTÁRBAN

A Hargita Népe Lapkiadó két legfrissebb kiadványával ismerkedhetett meg a nagyközönség 2017. december 19-én, kedden délután a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. Kristó Tibor, a Hargita Népe napilap volt munkatársa Honos rögökön című verseskötetét, valamint Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztőjeSzóbeszéd és Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője Szertelen szószedet címmel megjelent közös publicisztikai gyűjteményét mutatták be, amelyet Léphaft Pál karikatúrái gazdagítanak. Cseke Gábor író, költő, újságíró méltatta a köteteket. Részletek:
Cseke Gábor méltatásában Kristó Tibor verseskötetéről szólva kiemelte, hogy a szerző újságíróként, fotósként és költőként is törekszik arra, hogy ne feledje el azokat a a helyeket, ahol egykor terepmunkája során járt, és az embereket, akikkel útjain találkozott. Ambrus Attiláról a Brassói Lapok neves publicistájáról elmodnta, hogy nem pusztán újságíró, olyan ember, aki írásaiban az álhírekre mér csapást. Sarány Istvánt pedig székelyföldi elkötelezettségű közírónak tartja, anélkül, hogy magalapozott regionalizmusa túlzásokra sarkallná.
A szerzők felolvastak köteteikből az est folyamán, és válaszoltak Cseke Gábor kérdésére, hogy mi a célja és haszna a kötetek megjelenésének.
A találkozóról a médiában: Márk Boglárka. Két kötet, négy szerző, négy műfaj. Hargita Népe, 2017. december 20. 
A Hargita Stúdió  videofelvétele az eseményről: A Hargita Népe két legújabb kiadványának bemutatója.

2017. december 20., szerda

IFJÚSÁGI IRODALMI VETÉLKEDŐ GYIMESFELSŐLOKON

Ifjúsági irodalmi vetélkedővel zárjuk a 2017-es évet a kistelepülési könyvtárfejlesztő program keretében, december 21.-én, 10.00 órai kezdettel, Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban.
A rendezvény célja olvasási élmények felelevenítése ismert magyar gyermek- és ifjúsági irodalmi művek kapcsán. A  XI.-XII. osztályos tanulók gyermekkori és újabb olvasmányaira vonatkozó kérdésekre válaszolnak. Akik a legtöbbet olvastak és olvasmányaikra leginább emlékeznek, vidám tanulásra serkentő könyveket nyerhetnek.

2017. december 19., kedd

MIND A NÉGY ÉVSZAK - ÉVVÉGI SLAM POETRY TURNÉ




2017. december 20-án, szerdán 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett slam poetry esten Magyarország legnépszerűbb slammerei lépnek fel: Bárany Bence, Mészáros Péterországos slam bajnok, Basch Péter kétszeres országos slam bajnok és Galló Bence. Az est házigazdája: Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író.

2017. december 18., hétfő

ERDÉLY A NAGY HÁBORÚBAN - KOSZTA ISTVÁN ÚJ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA



Erdély a Nagy Háborúban. 1914-1916 augusztus címmel jelent meg Koszta István első világháborús trilógiájának második kötete. 2017. december 14-én, csütörtökön délután a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Cseke Gábor író, újságíró mutatt a be a kiadványt és beszélgetett a szerzővel népes közönség jelenlétében.
A csíkszeredában élő Koszta István újságíró, hadtörténész új könyve egy tervezett trilógia második része, az első kötet A sors kereke a végzetre forog - Erdély a Nagy Háborúban címmel a világháború kitörésének századik évfordulójára, 2014-ben jelent meg.
„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később. - írta a szerző új könyvének előszavában.

A BIBLIS KÖNYVTÁRI SZOFTVER LEGÚJABB FEJLESZTÉSEI - SZAKMAI KÉPZÉS A KÖNYVTÁRBAN

2017. december 11-én a BIBLIS könyvtári szoftver legújabb fejlesztéseivel ismerkedtek meg a Kájoni János Megyei Könyvtári könyvtár munktársai egynapos szakmai képzés keretében.

HONOS RÖGÖKÖN, SZÓBESZÉD ÉS SZERTELEN SZÓSZEDET – A HARGITA NÉPE LAPKIADÓ ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA

A Hargita Népe Lapkiadó két új kötetével ismerkedhet meg az olvasó 2017. december 19-én, kedden délután 5 órakor kezdődő könyvbemutatón, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Kristó Tibor, a lap nyugalmazott munkatársa Honos rögökön című verseskötetével jelentkezik, a könyvet saját fényképfelvételeivel illusztrálta. Ambrus Attila és Sarány István – a Brassói Lapok illetve a Hargita Népefőszerkesztője – közös publicisztikai kötettel jelentkezik a generációs együvé tartozás és a közös érdeklődés okán. A publicisztikai írásaikból készült válogatás Szóbeszéd, illetve Szószátyár szószedet címen jelent meg, a kötetet a Vajdaságban Léphaft Pál karikatúrái teszik teljessé. A köteteket Cseke Gábor költő, író, szerkesztő, ismerteti. Részletek: 

2017. december 15., péntek

AZ OLVASÓKÖR ÉVZÁRÓ TALÁLKOZÓJA



A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör 2017. december 18-án, hétfőn délután 16.30 órai kezdettel tartja évzáró találkozóját. Az idei év nagy témája az írói, irodalmi értékű naplók világa volt, a műfaj izgalmas, tanulságos darabjai kerültek sorra bemutatásra, megbeszélésre a találkozókon. A témakört záró találkozón Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának megbeszélését tűzte napirendre a kör. A téma felvezetőjét Cseke Gábor író, a kör animátora tarja, majd a következő évre tervezett témajavaslatok megbeszélésére is sor kerül. Az Olvasókör évzáró találkozójára minden érdeklődőt szeretettel várnak. A találkozók háttéranyagai és a témákhoz kapcsolódó olvasmányok a kör honlapján érhetők el. Részletek: 
Mint ismeretes, nem sokkal Esterházy Péter (1950-2016) halála előtt, 2016 júniusában jelent meg a napló, a 2016-os Ünnepi Könyvhét legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi kötete volt.
Hasnyálmirigynaplóban Esterházy őszintén vall a halálos kórral való közdelméről, de nem csupán a betegség naplója, hanem munkanapló is a kötet, az írásról is szól.
„Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az ontológiai derűvel, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet."
"Rák, ez a jó kezdőszó, noha nem rögtön hangzott el, nem hamar, bár azt nem gondolnám, hogy kerülték az orvosok a szót. Sőt, én voltam, aki derűsen rákérdeztem." – ezekkel a mondatokkal vezeti be az olvasót Esterházy Péter a napló első lapján új életébe.
„Meddig lehet bohóckodni? Sokáig. De nem a végtelenségig. A halálos betegséget, és a rák az, akkor is, ha nem halunk bele, valahogy (és tisztelettel valahogy!) a végtelennel hozzuk kapcsolatba. Ezt nem érzem, a végtelenséget. Igaz, a végességet se."

2017. december 12., kedd

VILÁG CSODÁJA ’56 – könyvbemutató

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 15-én, délután 17 órakor kezdődő könyvbemutatón Nahimi Péter történész, a kiskunmajsai Pongrátz Gergely '56-os Emlékmúzeum kurátora, a Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány elnöke az 1956-os magyarországi forradalom eseményeit feldolgozó köteteket mutat be.
A Világ Csodája '56 című kötet Nahimi Péter szerkesztésben jelent meg, az 1956-os magyar forradalomnak állít emléket, a korabeli eseményeket felidéző fényképeket tartalmaz, visszaemlékezésekből, önéletírásokból válogatott idézeteket, valamint a Kiskunmajsai 56-os Szabdegyetemen elhangzott előadások részleteit. A Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány támogatásával megjelent további kiadványokat is bemutat a történész. Részletek alább:
Pongrátz Gergely Corvin köz című emlékiratának új kiadását, Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész Moyses Márton tűzhalála címú könyvét és Benkő Levente baróti történész 2002-ben kiadott Bűn volt a szó című könyvének azonos című, javított változatát. Mindkét történész könyve Moyses Márton szenvedéstörténetét dolgozza fel, aki 16 évesen három baróti iskolatársával nekivágott a román–magyar határnak, hogy a pesti srácok segítségére siessen, ám neki s egy társának nem sikerült átszöknie, később 29 évesen Brassóban a pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát.

2017. december 11., hétfő

A HARGITA MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZÉSI FORRÁSKÖZPONT ÚJ KIADVÁNYAIT MUTATTÁK BE



A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 7-én, csütörtökön délután szervezett közönségtalálkozón a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont négy új kiadványát P. Buzogány Árpád közművelődési szakember, az intézmény munkatársa mutatta be az érdeklődőknek. A bemutatott kidványok - amelyek közül három fotóalbum és egy képeslapgyűjtemény - közös jellemzője, hogy  magas szakmai igénnyel készült, minőségi munkák. De nem csak az esztétikai élmény miatt érdemes őket kézbevenni és lapozgatni, hanem tartalmukért is, vidékünk hagyományait és mai mindennapjait hitelesen dokumentálják a fotók és az őket kísérő szövegek. Részletek:
P. Buzogány Árpád nevéhez számos néprajzi témájú kiadvány szerkesztése kapcsolódik, amelyek Udvarhelyszék falvainak világát, hagyományos életmódját, szokásait mutatják be, de szépíróként, költőként, újságíró-riporterként és művelődésszervezőként is jelen van térségünk kulturális életében. A Forrásközpont legújabb kiadványai, amelyeket a könyvtár előadótermében összegyűlt érdeklődőknek ismertetett:
Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvaralljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A család és a múzeum tulajdonában lévő alkotások reprodukcióit Balázs Ödön és Tordai Ede készítette. A 16 ábrázolás többsége az egykori Udvarhelyszék településeinek viseletét mutatja be: a székelymuzsnait, petkit, almásit, lövéteit, gyulakutit a siklódival közösen, kecsetit és kisfaludit, illetve agyagfalvi és szolokmai lányviseletet. Felsőrákosi és Gyergyó vidéki székely, gyimesfelsőloki csángó, lövéri román és bátosi szász viselet is helyet kapott a sorozatban. A borítón egy utcakép, lövétei lakodalom jelenete látható.
A jelenlevők megismerhették az udvarhelyszéki fotótáborok anyagából Balázs Dénes, a forrásközpont fotográfusa szerkesztésében és válogatásában megjelent két új fotóalbumot: 
Az Orbán Balázs szemével 2010–2013 című fotóalbum a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából összeállított harmadik album és összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. A 164 oldalas, teljesen színes, kemény kötésben kiadott album nem csupán képekkel mutatja be a településeket, hanem rövid leírásokkal is segíti az érdeklődőket a tájékozódásban. A településeket ismertető szövegeket Barabás Dénes, Fazakas Katalin, László-Velin Orsolya, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd állították össze.
A Másfél évtized képesszeciája című 128 oldalas fotóalbum ugyancsak a fotótáborok alkotóinak díjazott felvételeiből állt össze, az utóbbi 15 esztendő „képesszenciájaként". A vidéki életterek kötetbe gyűjtött ábrázolásai az utóbbi években hazai és nemzetközi szinten is elismeréseket hoztak a táborban résztvevőknek. A fotográfiák dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az volt, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet – olvashatjuk a bevezetőben. Az előszó és a képek adatait tartalmazó részletes jegyzék magyar, román és angol nyelvű.
Tamási Áron nyomában Farkaslakán című album fontos és emlékezetes idézeteket tartalmaz Tamási Áron műveiből, amelyeket a Tamási Áron Egyesület vezetője, Hadnagy Jolán rostált egybe, ezekhez Jakab Emil helyi fotográfus készített fotókat. A magas szakmai igénnyel készült album a falu neves szerzője születésének 120. évfordulójára jelent meg idén szeptemberben. 
A találkozó hangulatos kötetlen beszélgetéssel zárult.

A LEGFELSŐ STÁCIÓ - MOLNÁR VILMOS ÚJ NOVELLÁSKÖTETÉT MUTATTÁK BE A KÖNYVTÁRBAN

A legfelső stáció címmel jelent meg Molnár Vilmos legújabb novelláskötete a BookArt kiadó gondozásában. A kötet csíkszeredai bemutatójára zsúfolásig megtelt érdeklődőkkkel  könyvtárunk előadóterme tegnap, december 6-án délután. Részletek: 
A szerző József Attila-díjas és Márai-díjas író, a Székelyföld irodalmi folyóirat szerkesztője, mostanig hat kötete jelent meg. A legfelső stáció a második könyve a BookArt kiadásában. Ahogy a bemutatón elhangzott, rendhagyó és minimál-meséket, szertelen történeteket tartalmaz, különleges fordulatokkal, meglepő csavarokkal, amelyek térben-időben messze röptetik az olvasót, és amelyekben ott van az Isten, mint szereplő.
A kötet szerkesztője, Domokos Zsófia beszélgetett a szerzővel a novella- és regényírás sajátosságairól, különbségeiről, arról, miként is születnek meg ezek a rendhagyó történetek. Arra a kérdésre, hogy miért vonzódik a meséhez, válaszként elmondta az író, a mese valamikor felnőtt-műfaj volt, amelyben mindig ott van a fikció, a transzcendens, amely mindig új látószöget nyit meg, így a valóság teljesen új arca mutatkozik meg általa.
Közben három részletben olvasta fel a szerző a kötet egyik hosszabb történetét, a Csicsó után az Isten címűt, amely Isten és ember meglepő, váratlan találkozásáról szól egy Csíkcsicsótól Szentdomokosig tartó vonatúton. A hangulatos találkozó különleges színfoltja volt Boldizsár Szabolcs fuvolajátéka, aláhúzva az elhangzott  történet sejtelmességét.
A sajtóban a találkozóról: Novellát írni olyan, mint sörétes puskából lőni. Keresztes Bea. Hargita Népe, 2017. december 7

2017. december 6., szerda

KOSZTA ISTVÁN: ERDÉLY A NAGY HÁBORÚBAN. 1914-1916 AUGUSZTUS – könyvbemutató

Erdély a Nagy Háborúban. 1914-1916 augusztus címmel jelent meg Koszta István első világháborús trilógiájának második kötete. 2017. december 14-én, csütörtökön a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Cseke Gábor író, újságíró mutatja be a kiadványt és beszélget a szerzővel. A csíkszeredában élő szerző új könyvét az idei, 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be először.
Az első kötet A sors kereke a végzetre forog - Erdély a Nagy Háborúban címmel a világháború kitörésének századik évfordulójára, 2014-ben jelent meg. Koszta István könyve „korabeli, ismert és kevésbé ismert dokumentumok összevetésével próbálja a ma emberét eligazítani a több mint száz évvel ezelőtti Nagy Háború eseményeinek és okainak szövevényében" – olvashatjuk Cseke Gábor recenziójában
A kötet szerzői előszavának bevezető soraiból idézünk:
„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később.
Ilyen volt, Berzeviczy Albertet idézve, a szeptember 11-én elrendelt „dicsőséges visszavonulásunk" mindenhol, és hogy eközben, október közepére, végére, decemberre elfogytunk.
Nyomunkban a kozák-orosz portyák szeptember végén már Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros vármegyékben rekviráltak, október elején meg – ideig-óráig – bevonultak Máramarosszigetre, megfordultak a Visó völgyében, ami már Erdély határa. A Visó-völgyi portya Beszterce futását váltotta ki, és a tájékozottabbak útra csomagoltak Kolozsváron."
Koszta István új könyvének borítóját Mihály László tervezte, Márton Ferenc Vonuló bakák című, 1917-es pasztelljének (a Csíki Székely Múzeum tulajdona) felhasználásával.
Koszta István Gyulafehérváron született (1945). Bölcsész (Kolozsvári BBTE, 1968), újságíró. Tagja az Európai Szociológiai Egyesületnek (ESA). A Budapest Fórum Egyesület (Európai Regionális Tanulmányok Hálózata – Alpok–Duna–Adria régió) alapító tagja. Hadtörténelmi, történelmi tárgyú tanulmányai a Hadtörténelmi Közleményekben (1917/2), a Trianoni Szemlében, a Székelyföld folyóiratban, a sepsiszentgyörgyi múzeum Acta Siculica évkönyvében, a Marosvásárhely, illetve a Maros megye történetéből 1–4. c. tanulmánykötetekben stb. jelentek meg. A szerző hasonló tárgyú, megjelent könyvei: Huszártörténet (2008) – A marosvásárhelyi 9. hv. huszárezred története; Nem (csak) Erdély volt a tét I. (2010) – Kései tudósítás a párizsi konferenciáról; Nem (csak) Erdély volt a tét II. (2011) – Mária román királyné párizsi követsége;
„A sors kereke a végzetre forog?" (2014) – I. Könyv. 1914 – Sodrásban.

A HARGITA MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZÉSI FORRÁSKÖZPONT ÚJ KIADVÁNYAINAK BEMUTATÓJA




A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 7-én, csütörtökön délután 17 órától kezdődő találkozón P. Buzogány Árpád közművelődési szakember mutatja be a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont új kiadványait. A bamutatásra kerülő albumok:  
Az Orbán Balázs szemével 2010–2013 című fotóalbum a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából összeállított harmadik album és összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. A 164 oldalas, teljesen színes, kemény kötésben kiadott album nem csupán képekkel mutatja be a településeket, hanem rövid leírásokkal is segíti az érdeklődőket a tájékozódásban. A településeket ismertető szövegeket Barabás Dénes, Fazakas Katalin, László-Velin Orsolya, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd állították össze.
A Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvaralljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A család és a múzeum tulajdonában lévő alkotások reprodukcióit Balázs Ödön és Tordai Ede készítette. A 16 ábrázolás többsége az egykori Udvarhelyszék településeinek viseletét mutatja be: a székelymuzsnait, petkit, almásit, lövéteit, gyulakutit a siklódival közösen, kecsetit és kisfaludit, illetve agyagfalvi és szolokmai lányviseletet. Felsőrákosi és Gyergyó vidéki székely, gyimesfelsőloki csángó, lövéri román és bátosi szász viselet is helyet kapott a sorozatban. A borítón egy utcakép, lövétei lakodalom jelenete látható.
Az élet íze c. kiadvány néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, Dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk.
A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. „Szép élet..." címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatunk (katonáskodás és régi farsangi mulatságok, vizitáskodás és a szolgaság, májusfaállítás).
A Katlanok, kutak című fejezetben mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást (hagyományos téglavetés, kútásás, tejfeldolgozás, cifrabunda, pipakészítés). A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz: falucsúfolókat, népi időjóslásokat és más hiedelmeket, virágneveket dédanyáink kertjéből, találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket, tájszavakat, balladákat,
határnevei és azokhoz fűződő mondákat.
A Másfél évtized képesszeciája című 128 oldalas fotóalbum anyagát a szerkesztő Balázs Ödön fotográfus válogatta az Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborok alkotóinak felvételeiből, az utóbbi 15 esztendő „képesszenciájaként". A vidéki életterek kötetbe gyűjtött ábrázolásai az utóbbi években hazai és nemzetközi szinten is elismeréseket hoztak a táborban résztvevőknek. A fotográfiák dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az volt, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet – olvashatjuk a bevezetőben. Az előszó és a képek adatait tartalmazó részletes jegyzék magyar, román és angol nyelvű.
A Tamási Áron nyomában Farkaslakán című album  fontos és emlékezetes idézeteket tartalmaz Tamási Áron műveiből, amelyeket a Tamási Áron Egyesület vezetője, Hadnagy Jolán rostált egybe, ezekhez Jakab Emil helyi fotográfus készített fotókat. A magas szakmai igénnyel készült album a falu neves szerzője születésének 120. évfordulójára jelent meg idén szeptemberben.

MOLNÁR VILMOS: A LEGFELSŐ STÁCIÓ




A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. december 6-án, este 6 órakor kezdődő találkozón Molnár Vilmos A LEGFELSŐ STÁCIÓ. SZERTELEN TÖRTÉNETEK, RENDHAGYÓ MESÉK című új novelláskötetét mutatják be. A csíkszeredai Book Art kiadó gondozásában a novemberi marosvásárhelyi könyvvásárra megjelent kötet a frappáns történetek, (rendhagyó) mesék kedvelői, Molnár Vilmos írói világának már ismerői-szeretői és friss olvasói számára egyaránt élményt jelentenek majd. A szerzővel a kötet szerkesztője, Domokos Zsófia beszélget. Fuvolán közreműködik: Boldizsár Szabolcs.
 

2017. december 4., hétfő

GYEREKFOGLALKOZÁS A ZÖLD KUCKÓBAN



A Zöld Kuckó nyújtott otthonos hangulatú helyszínt a Juventutti Alapítványszervezésében zajló gyermekfoglalkozásnak, melyet Balázs Brigitta tartott a cserkészetről.

Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárban




 Őstoposzok – vonal és forma címmel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. november 29-én nyílt meg Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész grafikai alkotásait és szobrait bemutató egyéni kiállítása. A művészt és a kiállított alkotásokat Róth András Lajos történész-könyvtáros, a székelyudvarhelyi Hazáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának vezetője méltatta számos érdeklődő jelenlétében.




Sebestyén Róbert képzőművész Egyetemi tanulmányait Temesváron, a Nyugati Egyetem képzőművészeti karán, szobrászat szakon végezte 1994-1999 között. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Képzőművészeti Szakközépiskola tanára, ezúttal főként grafikákkal és térpkalasztikai alkotásokkal mutatkozott be a csíkszeredai közönségnek. Korábban egyéni kiállítással 2002-ben Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatkozott be. Köztéri alkotásai láthatók Székelyudvarhelyen, Szépvízen és Sepsiszentgyörgyön, alkotásai megtalálhatók magántulajdonban is Magyarországon, Olaszországban és Svájcban.