2017. szeptember 29., péntek

IDŐSEK VILÁGNAPJA A KÖNYVTÁRBAN – Kisné Portik Irén néprajzkutató Napmadár című előadása

1991-ben az ENSZ kezdeményezésére rendezték meg először az Idősek Világnapját. Azóta minden év október 1-én a figyelem a hatvanon felüliekre irányul. Az Idősek Világnapja alkalmából idén október 2-án, hétfőn 12 órakor köszöntik az időseket, a könyvtár előadótermében szervezett találkozó meghívottja Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki A napmadár, pogány jelképek a népi kultúrában címmel tart előadást. Az előadásra és az azt követő beszélgetésre szeretettel várják az idősek számára szervezett számítógépes tanfolyamok minden résztvevőjét és az idős könyvtárhasználókat.

2017. szeptember 27., szerda

MEDVENÉZŐ - Murányi Sándor Olivér könyvbemutatója

Murányi Sándor Olivér író MEDVENÉZŐ címmel megjelent kötetének bemutatójára kerül sor szeptember 28-án, csütörtökön 19 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 29-én, pénteken 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban és 30-án, szombaton 17 órától a kolozsvári Insomnia Caféban. Az író beszélgetőtársa Dr. Margócsy István budapesti irodalomtörténész, kritikus. A könyvet Bodor Ádám Kossuth-díjas író és Dr. Fried István Herder-díjas irodalomtörténész ajánlása jegyzi: „A vadonból származó megbízhatónak tekinthető értesüléseim szerint mértékadó medve-körökben kétkedéssel és fenntartással fogadták ezeket a történeteket. Ott eddig úgy tudták, hogy az ilyen találkozások krónikáját általában a medve írja meg. Akkor most egy túlélő elbeszéléseit olvassuk... " (Bodor Ádám)
„Murányi Sándor Olivér nemcsak időszámítás szerint, hanem az egyre gyorsabb ütemben változó korszak kihívásait érteni próbálva egy Tamási Áron utáni periódus elbeszélője. Ez a rendkívül változatos tartalmú, a folyóiratokból és hetilapokból már jórészt ismert novellákat tartalmazó gyűjtemény, ebben a maga teremtette közegben, nemcsak tárgyválasztásánál fogva, mindenképpen megérdemli az olvasók figyelmét. ”   (Fried István)

2017. szeptember 26., kedd

A VIDÁM KIRÁLYFI ÉS A LÁNGHAJÚ LÁNY - ZALKA CSENGE VIRÁG NEMZETKÖZI MESEMONDÓ ELŐADÁSA

Népmese napi rendezvényeink sorában szeptember 28-án, csütörtökön 12 órától ZALKA CSENGE VIRÁG nemzetközi mesemondó A Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című előadására szeretettel várjuk az érdeklődőket, gyerekeket és felnőtteket a csíkszeredai Szabadság térre. Részletek:
Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó Magyarországról érkezik Csíkszeredába, hogy a népmesék varázslatos világába röpítse hallgatóságát. A mesemondás, akárcsak más előadó művészeti ágak nem csak passzió, de szakma is. Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondóként járja a világot, rendszeresen fellép mesemondó fesztiválokon. Az Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, és doktori fokozatot szerzett Kulturális Tanulmányok szakon. Könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg a budapesti Pont Kiadónál. Könyve nem csak mesemondóknak szól, hanem a nagyközönségeknek is, előszavában így vall a kötet születéséről: Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet, úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem.
A Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány címú előadás válogatás egy 19. századi Pályuk Anna nevű ruszin-magyar mesemondó egyedülálló (és máig jórészt kiadatlan) népmeséiből, melyekben jól ismert tündérmesei motívumok keverednek váratlan fordulatokkal, színesen különleges szereplőkkel, és mélységes emberszeretettel.
(A mesék angol nyelvű fordításaiból 2018-ban jelenik meg Zalka Csenge Virág kötete az Egyesült Államokban, Dancing on Blades címmel, a Parkhurst Brothers kiadó gondozásában.)
Zalka Csenge Virág a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál meghívottjaként érkezik Székelyföldre, 

A MAGYAR NÉPMESE NAPJA – játékos, mesés könyvtári nap ZALKA CSENGE VIRÁG nemzetközi mesemondó fellépésével

2017. szeptember 28., csütörtök, 11-16 óra, Helyszín: Csíkszereda, Szabadság-tér*
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án minden évben együtt ünnepeljük a népmesét.
Idén A Magyar Népmese Napja alkalmából különleges eseménnyel készül a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Szeptember 28-án, delelőtt 11 órától a csíkszeredai Szabadság-téren várjuk a gyermekeket és minden meseszerető felnőttet egy játékos-interaktív mesés könyvtári napra, hogy együtt idézzük fel népmeséinket.
Kiemelt meghívottként fellép Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, aki Budapestről érkekezik Csíkszeredába, hogy a népmesék varázslatos világába röpítse hallgatóságát. A könyvtár Fakalinka bábcsoportjának előadásával, népmese-kvízzel, logikai- és ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozással, arcfestéssel és meglepetésekkel várják a szervezők ezen a napon a gyerekeket, családokat, mesekedvelő felnőtteket. Részletek alább: 
A Népmese napja idei résztvevői – akárcsak a mesék hősei – elindulnak világot látni, útjuk során olyan kihívásokkal találkoznak, amelyek próbára teszik ügyességüket, erejüket, tudásukat és melyek által jellemük is fejlődik. A népmeséktől eltérően ez alkalommal mindenki maga választhatja ki azokat a feladatokat, játékokat, foglalkozásokat, melyekben részt kíván venni.
Meghívottunk, Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondóként járja a világot, rendszeresen fellép mesemondó fesztiválokon. Az Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, és doktori fokozatot szerzett Kulturális Tanulmányok szakon. Könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg a budapesti Pont Kiadónál. Könyve nem csak mesemondóknak szól, hanem a nagyközönségeknek is, előszavában így vall a kötet születéséről: "Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet, úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem."(Zalka Csenge Virággal készült interjú)
*Kedvezőtlen időjárás esetén a rendezvény helyszíne változik.
(Tájékoztatást kérni a következő telefonszámon lehet: Török Edit könyvtáros, programfelelős 0753073489).

2017. szeptember 25., hétfő

SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN SZÉKELYFÖLDÖN - JÁTÉKOS KÖNYVTÁRI FOGLALKOZÁSOK A SZENT LÁSZLÓ-ÉV JEGYÉBEN

Ajánlott iskolai csoportok, osztályok számára, a 10 - 17 éves korosztálynak.
Foglalkozások időpontja:  a 2017-2018-as iskolai év ideje alatt, a csoportok előzetes jelentkezése alapján.  Helyszín: Kájoni János Megyei Könyvtár
A Kájoni János Megyei Könyvtár Szent László nyomában Székelyföldön címmel szervez játékos foglalkozásokat diákcsoportok számára. A 2017-es Szent László-emlékév jegyében szervezett könyvtári foglalkozások résztvevői játékos formában ismerkedhetnek a Szent László alakjához kapcsolódó székelyföldi kulturális- és történelmi örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti emlékekkel. A programot Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezi meg a megyei könyvtár.
Az idei Székelyföld Napok eseményeinek sorában, három helyszínen: Csíkszeredában, Csíkszépvízen és Gyimesfelsőlokon is szervezünk egy-egy foglalkozást 2017. október 16-17 között. Felhívjuk a pedagógusok figyelmét, hogy a foglalkozásokra jelentkezni lehet az egész iskolai év ideje alatt. Részletek alább:

A történelmi-helytörténeti témájú oktató társasjáték alapja Székelyföld térképe, a résztvevő csapatok a Szent László személyéhez kapcsolódó településeket, helyneveket összekötő útvonalon haladnak végig. A következő témakörökhöz kapcsolódó kérdésekre kell válaszolniuk a játékosoknak: Szent László, a lovagkirály élete; Szent László székelyföldi legendákban; Szent László alakja székelyföldi templomok freskóin, építészeti és művészettörténeti emlékek; Szent László kultusza Székelyföldön (települések névadója, templomok, kápolnák védőszentje, szobrok, emlékhelyek). A kérdések nehézsége a jelentkező csapatok korosztályának függvényében változik. Egyszerre maximum 6 csapat vehet részt a játékban (legtöbb 5 tagból állhat egy csapat, egymást segíthetik a csapatok tagjai a játék során).
A pedagógusok figyelmébe: a részvétel feltétele az iskolai osztályok, csapatok előzetes jelentkezése. A jelentkező csapatok számára az előzetes felkészüléshez könyvészeti anyagot, tájékoztatást nyújtanak a témában a szervezők. Jelentkezni és tájékoztatást kérni a programról a könyvtár helyismereti részlegén lehet. Kapcsolattartó: Kelemen Katalin és Máthé Izabella, telefon: 0720 544 093.

MESEBÖLCSŐ – CSERNIK PÁL SZENDE SZÉKELY MESEMONDÓ ÉS BÁBOS ELŐADÁSA A KÖNYVTÁRBAN

Hiszem, hogy a vándorszínházam visszaadja azt a lélekszót, amiben a székely ember oly rég otthon van s játszódik a lelke benne, a székely mesékben!" - vallja Csernik Szende székely mesemondó lábbábos. Mesebölcsőjével elvarázsolta  a közönséget tegnap délután a könyvtárban Szende, kicsik és nagyok elbűvölve hallgatták, mondták vele együtt a mondókát: "Csihány csipte csóré lábam". Ízes székely nyelven szólaltak meg a mesék, felnőtthöz és gyerekhez egyaránt szóltak. Az egérke, a béka és a kolbász együtt főzött a mesében, a közönség Szendével együtt énekelte a régi bölcsődalt, mondta a gyerekmondókákat. Csernik Szende meséi felnőtthöz és gyerekhez egyaránt szólnak, igazi lélekből szóló mesék, amelyek által megelevenednek elfelejtett értékeink, arra tanít meséivel, hogy ne feledjük el a nagymamáinktól tanult bölcsességet.

PUSKÁS ATTILA: UTAK ÉS ÖSVÉNYEK – ERDÉLYI MAGYAR SORS – könyvbemutató




Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors című könyve idén jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a Hármas Alapítvány kiadásában, a Kaláka Könyvek sorozatban. A kötet csíkszerdai bemutatójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe várják az érdeklődő közönséget 2017. szeptember 27-én 17 órára.
Puskás Attila legújabb kötete személyes hangú visszaemlékezéseiből állt össze. Bővebben a kötetről:
A szerző így vall a kötet létrejöttéről:
„A könyv két része folytatásokban jelent meg a kovászna-megyei Háromszék napilapban az elmúlt évek során. Könyvként megjelentetését – bővített változatban – az olvasottsága és az a kinyilvánított óhaj tette szükségessé, hogy a sorozat kedvelői összefüggéseiben, egybefogottan is olvashassák el családunk boldog – szomorú történetét. Mert tulajdonképpen a két rész (Kolozsvári emléktöredékek és Egy megfigyelt család) a valós történelmi és társadalmi helyzetet, azaz a kicsi magyar világ boldog négy évét és a negyvenöt év nemzeti-kommunista diktatúráját mutatja be a Puskás család, majd román szekuritáté vonatkozásában. A népes Puskás család a polgári középosztály anyagi és szellemi értékeinek közegében bontakozik ki, tárja fel a szeretetben és kölcsönös segítség szellemében eltöltött éveit, és megpróbáltatását a román politikai rendőrség, a szekuritáté gyanakvó üldözésével szinte valamennyi családtag irányába, a család mind a négy férfitagja évekig tartó megfigyelésével, és hármójuk bebörtönzésével.
A könyvet a család (és részben kölcsönzött) fényképtára, valamint a szekuritáté irattárából származó négy vaskos dosszié anyagai teszik színesebbé és dokumentum-jellegűvé.
A szerző igyekezett valósághűen, leplezetlenül bemutatni családjukat, mind a boldog években, mind üldöztetésük idején. Talán ez teszi színes és elfogulatlan történetté az „erdélyi magyar sorsot".
Ferencz Csaba újságíró, a kötet szerkesztője megállapítása szerint „a család életén keresztül egy olyan korszak elevenedik meg, melyben koholt vádak alapján ítéltek el embereket, tettek tönkre családokat és lehetetlenítették el az életet. Egy rémes kor volt, melynek feltárása a fiatal történészek feladata."
A Sepsiszentgyörgyön élő Puskás Attila nyugalmazott biológus, Kolozsváron született 1931-ben. 1954-ben diplomázott a Babeş-Bolyai Tudományegyetem természetrajz karán. Az ötvenes években akkori Csík rajon iskoláiban tanított. 1959-ben öt tanártársával és öt végzős diákkal együtt, politikai perben elítélték, 1964-ben szabadult. 1971–1989 között a Kovászna Megyei Növényvédelmi felügyelőség biológusaként dolgozott. A hetvenes évektől kezdődően több biológiai vonatkozású könyve jelent meg. A Magyar Köztársaság elnöke 2008-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, Sepsiszentgyörgy Város Tanácsa pedig 2010-ben Pro Urbe-díjjal ismerte el társadalmi tevéke

2017. szeptember 21., csütörtök

AZ ŐRZŐ HAJNALA - KAPONAY RÉKA, A VILÁGUTAZÓ 16 ÉVES LÁNY MUTATTA BE REGÉNYÉT A KÖNYVTÁRBAN



A világutazó fiatal lány, Kaponay Réka mindössze 12 éves volt, amikor első regényét, Az őrző hajnalát megírta. Az ifjú szerzővel a csíkszeredai olvasók is találkozhattak a Kájoni János Megyei Könyvtárban szeptember 19-én délelőtt. A Nagy Imre Általános Iskola diákjai megtöltötték a könyvtár előadótermét, de felnőttek is érkeztek a találkozóra. Az ausztráliai magyar lány családjával 6 éve járja a világot, öt kontinens több mint 35 országában járt már. Különleges könyvének megírásáról és utazási élményeiről is mesélt a diákoknak, majd a hallgatóság soraiból tettek fel neki kérdéseket, a találkozó végén pedig dedikálta könyvét, amely magyarul tavaly jelent meg a Kolibri Kiadónál.

2017. szeptember 20., szerda

CSEMPÉSZÁRU A KÖNYVTÁRBAN - SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER NOVELLÁSKÖTETÉT MUTATTÁK BE

Szakács István Péter író Csempészáru című prózakötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. szeptember 19-én, A Book Art kiadó gondozásában, Vida Gábor szerkesztésében megjelent kötetet Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be és beszélgetett a szerzővel.
Szakács István Péter könyve lenyűgöző, úgy olvastam végig, mint egy skandináv krimit -  jelentette ki Sarány István az apokrifok alcímet viselő kötetről. A  három nagyobb tematikus egységre tagolódó novelláskötet első része, a Más mesék szövegeiben ott van a hatalom és a hatalom természete, a második rész bibliai átiratai átértelmezett, új megviláhgításba helyezett újszövetségi történetek, a harmadik egységben az utazás tematikája tér vissza, Szindbád napjainkban történő utazásait tartalmazza. 
A történetek körkörös építkezését és nyelvezetét is kiemelte Sarány István, megállapítva, hogy ezek mindig olyan történetek, amelyek az ismeretlenbe kaluzolnak, miközben jól ismert helyszíneken történnek.
Szakács István Péter történetei apokrifok, ahogyan az alcímben jelzi, olyasmikről szólnak, ami ősidők óta izgatja az embereket. Az irodalom is csempészáru, hiszen mindig van valami tilos és titkos benne, ezért is választotta alcímnek az apokrifokat  - mondta el a találkozón.
Az író szerint az irodalom olyan tudatmódosírtó szer, ami függőséget okoz, de nincs mellékhatása. Az irodalom varázslat, megszűnik az ami van, és egy másik világ nyílik meg általa, mindig megtöri a hétköznapit, van benne valami szakrális, várjuk, hogy megmerítkezzünk benne. Az író abban gyönyörködik, hogy örömet szerez magának is, másoknak is az írással.

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR NAGY KALANDJA ÉS MUNKÁSSÁGA APOKRIF NAPLÓJA TÜKRÉBEN - AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJÁN

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör idei őszi idényének első találkozóját 2017. szeptember 18-án, hétfő délután tartottuk a könyvtár előadótermében. Az irodalmi értékű naplók megismerését folytatva, Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében címmel Cseke Gábor író tartotta a felvezetőt. 
Bernard Le Calloc'h, a neves francia Kőrösi kutató a szerzője annak az apokrif naplónak amelyet Cseke Gábor mutatott be a találkozón, a kétkötetes napló révén közelebb kerülhetünk a nagy utazó szellemiségének megértéséhez.

2017. szeptember 18., hétfő

MESEBÖLCSŐ – Csernik Pál Szende székely mesemondó lábbábos előadása

 „A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére.” vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó, a Lábita Színház bábosa, aki szeretettel vár minden mesekedvelő családot, kicsiket és nagyokat, MESEBÖLCSŐ címú előadására, 2017. szeptember 21-én, csütörtökön délután 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Magyarországon élő Csernik Pál Szende nem csupán mesemondó, hanem lábbábos, aki ízes székely beszédével és a lábára húzott bábok életre keltésével varázsolja el közönségét: „A bábok összenőttek a meséléssel, úgy belefonódtak, hogy egymás nélkül árván maradnának. Kicsit úgy érzem, hogy két felem van: a bábos és a mesemondó. E kettő egyet alkot bennem, és jöhet egy kert vagy egy színpad."

SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER: CSEMPÉSZÁRU – könyvbemutató és közönségtalákozó




 
Szakács István Péter író lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívottja, a 2017. szeptember 20-án, szerdán 17 órától kezdődő közönségtalálkozón mutatják be a szerző Csempészáru című prózakötetét, amely Vida Gábor szerkesztésben a csíkszeredai Bookart Kiadónál jelent meg tavaly év végén. A találkozón Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője beszélget a szerzővel.
A Székelyudvarhelyen élő Szakács István Péter mintegy húsz esztendeje jelen van a kortárs magyar prózairodalomban, a Siklódy Ferenc által illusztrált Csempészáru immár a nyolcadik kötete. A szerző apokrif írásoknak nevezi a kötet szövegeit. Történetei három tematika köré épülnek, kérdéseket fogalmaz meg bennük az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit ábrázolja. Bővebben alább: 


„Apokrif az, amit eltitkolnak, ami törvényen kívül áll. Változat, lehetőség, tiltott gyümölcs. E könyv írásai ilyenek, legyen az mese, bibliai történet vagy éppenséggel Szindbád-novella. Olyasmiről szólnak, ami ősidők óta izgatja az embereket." – áll a kötet borítóján.
Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957) prózaíró, irodalomtörténész, publicista, Steven Cook írói álnéven is publikált. Szülővárosában érettségizett 1976-ban, 1984-ban a kolozsvári BBTE bölcsészkarán magyar–francia szakos tanárként diplomázott. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára. 1992-ben irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. Első írását 1982-ben az Igaz Szó közölte. Novellákkal szerepelt folyóiratokban és antológiákban. 1990–93 között az Ablak című folyóirat társszerkesztője, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője.
1994-ben Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban elnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Korábbi kötetei: Francia tavasz. Novellák. (Mentor, Marosvásárhely, 1996); A belga utazó. (Mentor, Marosvásárhely, 2001); Szavak prérijén. A kanadai magyar irodalom egy évszázada (Polis, Kolozsvár, 2002); A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely 2002);
Jerikói lonc. Új elbeszélések ( Kráter, Pomáz, 2003); Le nem hallgatási botrány. (Válogatott publicisztikai írások. Csíkszereda, 2007). Elízium panzió. Történetek Kornis Dániel körül (Bookart, Csíkszereda, 2013).
Interjú Szakács István Péterrel. Bárka Online

KAPONAY RÉKA: AZ ŐRZŐ HAJNALA - könyvbemutató




Egy világutazó fiatal lány különleges regénye az álmaink fontosságáról
Kaponay Réka valóra váltotta mindazt, amiről a vele egykorúak álmodni is alig mernek: 16 éves korára 6 kontinens több mint 35 országában járt, mindennapi tapasztalata, hogy az életünk egy nagy utazás, és már egy saját regénnyel is büszkélkedhet.
A magyar származású ausztrál lány szüleivel és ikertestvérével 2012 óta járja a világot. Élményei hatására írta meg első regényét, Az Őrző hajnalá-t, amellyel arra szeretné bátorítani a fiatalokat, hogy merjenek kilépni a megszokásokból, és valósítsák meg álmaikat. Kaponay Réka regénye először angol nyelven jelent meg 2016 tavaszán, azóta viszi e különleges történet hírét a nagyvilágban. Friss interjú Kaponay Rékával:  Még csak 16 éves, de elképesztő kalandokon van túl a magyar lány
Az ifjú írónő Hargita megyébe is ellátogat, három helyszínen is találkozik itteni olvasóival, a csíkszeredai fiatalok a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatnak Kaponay Rékával, a 2017. szeptember 19-én délelőtt 10 órai kezdettel tartott közönségtalálkozón. Bővebben a könyvről: 
A világokon és idősíkokon átívelő fantasy kalandregény a látszólag csendes, andalúz kisvárosban, Arcos de la Fronterában játszódik. A település megdöbbentő titkot rejt. Olyan titkot, amelynek napvilágra kerülése alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit eddig a világunkról tudni véltünk.
A rejtély kulcsa Füko, a két és fél éves patterdale terrier, akit különleges feladata és szerepe más világokon átívelő kalandokba sodor: meg kell védenie a világot a rémálmok igájába hajtó, ősi, gonosz erőktől.
Az Őrző hajnala hátborzongatóan izgalmas utazásra hív a fantázia birodalmába.
Már világszerte számos rajongója van, most pedig végre a magyar olvasók is megismerhetik a regényt és hihetetlenül fiatal, világlátott szerzőjét.
„Csodálatosan megírt, rendkívül sokrétű és különleges történet. Hihetetlen, hogy ilyen fiatal a szerzője!"
Kingsley Dennis, a Főnix generáció írója
„Leteszed a könyvet, de veled marad a kétely: vajon ébren vagyunk, vagy álmodunk?"
Kaponay Réka
A kötet angol nyelvű trailere

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében




Az Olvasókör idei őszi idényét 2017. szeptember 18-án, hétfő délután 16.30-kor nyitjuk, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az irodalmi értékű naplók megismerését folytatva szeptemberi megbeszélésünk témája: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében. A felvezetőt Cseke Gábor író tartja:
''A jeles személyiség mélyebb megértéséhez segít hozzá az az apokrif napló, amelynek szerzője a francia Bernard Le Calloc'h tanár úr, szenvedélyes Kőrösi kutató, aki maga is szorgalmasan ápolja a nagy utazó szellemiségét. máig több száz tanulmányt, beszámolót, dolgozatot írt róla, mintegy előmunkálatként ahhoz az elképzelt naplóhoz, amit Kőrösi Csoma Sándor tudósi elfoglaltsága miatt már nem tudott papírra vetni, ám kellő hozzáértéssel kihámozhatónak tűnt levelezéséből, feljegyzéseiből, cikkeiből és tanulmányaiból.''
Az ajánló teljes szövege elérhető az Olvasókör honlapján.
Érdemes átolvasni a Kőrösi Csoma Sándorról szóló irodalomnak szentelt különoldalt a kör honlapján:
Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja

2017. szeptember 15., péntek

MAGYAR ÁLLAMI KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT KISS JENŐ, AZ RMKE ALAPÍTÓJA ÉS TISZTELETBELI ELNÖKE

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából tizenegy erdélyinek adományozott állami kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, elismerve a közösségért, nemzetért tett fáradozásaikat és tevékenységüket. A díjakat a kitüntetettek 2017. szeptember 12-én, kedden vehették át, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-ház eskütermében.
Igazi örömhír a hazai magyar könyvtáros szakma számára, hogy KISS JENŐ, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár volt igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapítója és tiszteletbeli elnöke a háromszéki magyar kulturális élet és közművelődés területén végzett sokrétű értékőrző munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete valamint könyvtárunk munkaközössége nevében szeretettel gratulálunk KISS JENŐ-nek kitüntetéséhez, jó egészséget, további lankadatlan munkabírást kívánunk!
Hírforrások az erdélyi kitüntetettekről:

2017. szeptember 11., hétfő

EGYHÁZTÖRTÉNELEM, PÁPÁK, KERESZTÉNYSÉG – GOMBOS ZOLTÁN CSABA BÉLYEGKIÁLLÍTÁSA

Egyháztörténelem, pápák, kereszténység címmel nyílik meg Gombos Zoltán Csaba bélyegkiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A 2017. szeptember 13-án, szerdán délután 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitón Ft. Bilibók Géza tusnádfürdői plébános beszélget Gombos Csaba Zoltán bélyeggyűjtővel, a kiállítás szervezőjével.
A rendezvényen fellép a Csíkcsicsói Lányschola, támogató a Csíkcsicsói Közbirtokosság.
Gombos Zoltán Csaba 1977-ben született Marosvásárhelyen. Tanulmányait szülővárosában kezdte, a középiskolát Gyulafehérváron, felsőfokú tanulmányait pedig Magyarországon (Szegeden) végezte, és Kolozsváron diplomázott. Teológiai végzettsége mellett több idegen nyelvet tanult, de tetszését legjobban az olasz nyelv nyerte el, és ezt sajátította el olyan szinten, hogy szakmai pályafutását fordítóként, tolmácsként és nyelvtanárként kezdte. Jelenleg négy gyerekes családapa, Csíkcsicsóban tevékenykedik katolikus kántor-karnagyként és plébániai kisegítőként.
A „bélyegészet tudományával" már kisgyermek korában megismerkedett, édesapja is bélyeggyűjtő volt, heti rendszerességgel jártak bélyegklubba, ahol adtak-vettek, beszélgettek az újdonságokról, katalogusokról, árfolyamokról. Így már gyermekkorában megtanulta, hogyan kell bánni a bélyegekkel, hogyan kell katalogizálni őket, mit érdemes, és hogyan kell gyűjteni, mi az, ami értékes.
A kiállításon látható gyűjteményt 2007 körül kezdte el gyűjteni. Vallásos tematikájú könyvek olvasása, kiállítások érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy mintegy hitvallásként, keresztény misszióként, tanúságtételként megmutassa gyűjteményének egy részét.
Elmondása szerint a bélyegészet gyakorlatilag az élet minden területét átöleli, amit lehet ábrázolni, azt megtaláljuk bélyeg formájában is, legyen szó történelemről, művészetekről, sportról, állat- és növényvilágról, hírességekről, mesevilágról, és lehetne sorolni. A mostani kiállítás a vallásról szól, rendkívülisége és Erdélyben talán egyedisége – ilyen formában – mindenki számára kellemes élményt nyújthat.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.

2017. szeptember 7., csütörtök

BESZÉLGETÉS PEER KRISZTIÁN KÖLTŐVEL EMBERI KAPCSOLATOKRÓL, GYÁSZRÓL, ALKOTÁSRÓL



Peer Krisztián magyarországi költővel találkozhattak a csíkszeredai olvasók 2017. szeptember 1-én délután könyvtárunkban. A költő a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál idei kiadásának meghívottjaként érkezett hozzánk. A portrébeszélgetés alkalmával Tamás Dénes sepsiszentgyörgyi író, egyetemi tanár kérdezte a költőt.
Tizenöt évnyi hallgatást megtörve jelent meg Peer Kriszrián 42 címet viselő kötete, barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Mocsár Zsófia látványtervezőnek a halála után. A kötet versei részben a lány halála előtt születtek, részben a gyászt követően.
A 42 verset tartalmazó kötet érdekessége az is, hogy felvágatlan oldalai vannak, ahol a kedvese elhunyta utáni versek szerepelnek. A beszélgetés során Peer Krisztián a gyász feldolgozásáról, az emberi kapcsolatokról, az alkotási folyamat nehézségeiről, visszatérésről beszélt őszinte feltárulkozással.
Elhangzott, hogy a versekben az élő beszéd illúziójának megteremtése nagyon is megkonstruált szöveg, színházi munkája során tanulta meg, hogy az egyszerű szavakat sokat kell faragni, csiszolni, míg olyan „egyszerűnek" hangzanak.
Az olvasóközönség egyfajta tükör, visszajelzés, tudatában van, hogy a 42 versei iránti érdeklődést növelte a tragikus élethelyzet, amelyben létrejöttek.
Arról is beszélt, hogy mindennap meg kell küzdenie saját démonaival, hogy dolgozni tudjon, fontos számára az önelemzés. Mindezek ellenére igérte, nem lesz ismét tizenöt évnyi hallgatás az új verseskötete megjelenésig.
Bár kevesen voltak jelen a csíkszeredai találkozón, a beszélgetés mély nyomott hagyott a résztvevőkben, akik lélegzetvisszafojtva hallgatták a költőt.