2017. december 12., kedd

VILÁG CSODÁJA ’56 – könyvbemutató

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 15-én, délután 17 órakor kezdődő könyvbemutatón Nahimi Péter történész, a kiskunmajsai Pongrátz Gergely '56-os Emlékmúzeum kurátora, a Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány elnöke az 1956-os magyarországi forradalom eseményeit feldolgozó köteteket mutat be.
A Világ Csodája '56 című kötet Nahimi Péter szerkesztésben jelent meg, az 1956-os magyar forradalomnak állít emléket, a korabeli eseményeket felidéző fényképeket tartalmaz, visszaemlékezésekből, önéletírásokból válogatott idézeteket, valamint a Kiskunmajsai 56-os Szabdegyetemen elhangzott előadások részleteit. A Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány támogatásával megjelent további kiadványokat is bemutat a történész. Részletek alább:
Pongrátz Gergely Corvin köz című emlékiratának új kiadását, Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész Moyses Márton tűzhalála címú könyvét és Benkő Levente baróti történész 2002-ben kiadott Bűn volt a szó című könyvének azonos című, javított változatát. Mindkét történész könyve Moyses Márton szenvedéstörténetét dolgozza fel, aki 16 évesen három baróti iskolatársával nekivágott a román–magyar határnak, hogy a pesti srácok segítségére siessen, ám neki s egy társának nem sikerült átszöknie, később 29 évesen Brassóban a pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát.

2017. december 6., szerda

KOSZTA ISTVÁN: ERDÉLY A NAGY HÁBORÚBAN. 1914-1916 AUGUSZTUS – könyvbemutató

Erdély a Nagy Háborúban. 1914-1916 augusztus címmel jelent meg Koszta István első világháborús trilógiájának második kötete. 2017. december 14-én, csütörtökön a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Cseke Gábor író, újságíró mutatja be a kiadványt és beszélget a szerzővel. A csíkszeredában élő szerző új könyvét az idei, 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be először.
Az első kötet A sors kereke a végzetre forog - Erdély a Nagy Háborúban címmel a világháború kitörésének századik évfordulójára, 2014-ben jelent meg. Koszta István könyve „korabeli, ismert és kevésbé ismert dokumentumok összevetésével próbálja a ma emberét eligazítani a több mint száz évvel ezelőtti Nagy Háború eseményeinek és okainak szövevényében" – olvashatjuk Cseke Gábor recenziójában
A kötet szerzői előszavának bevezető soraiból idézünk:
„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később.
Ilyen volt, Berzeviczy Albertet idézve, a szeptember 11-én elrendelt „dicsőséges visszavonulásunk" mindenhol, és hogy eközben, október közepére, végére, decemberre elfogytunk.
Nyomunkban a kozák-orosz portyák szeptember végén már Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros vármegyékben rekviráltak, október elején meg – ideig-óráig – bevonultak Máramarosszigetre, megfordultak a Visó völgyében, ami már Erdély határa. A Visó-völgyi portya Beszterce futását váltotta ki, és a tájékozottabbak útra csomagoltak Kolozsváron."
Koszta István új könyvének borítóját Mihály László tervezte, Márton Ferenc Vonuló bakák című, 1917-es pasztelljének (a Csíki Székely Múzeum tulajdona) felhasználásával.
Koszta István Gyulafehérváron született (1945). Bölcsész (Kolozsvári BBTE, 1968), újságíró. Tagja az Európai Szociológiai Egyesületnek (ESA). A Budapest Fórum Egyesület (Európai Regionális Tanulmányok Hálózata – Alpok–Duna–Adria régió) alapító tagja. Hadtörténelmi, történelmi tárgyú tanulmányai a Hadtörténelmi Közleményekben (1917/2), a Trianoni Szemlében, a Székelyföld folyóiratban, a sepsiszentgyörgyi múzeum Acta Siculica évkönyvében, a Marosvásárhely, illetve a Maros megye történetéből 1–4. c. tanulmánykötetekben stb. jelentek meg. A szerző hasonló tárgyú, megjelent könyvei: Huszártörténet (2008) – A marosvásárhelyi 9. hv. huszárezred története; Nem (csak) Erdély volt a tét I. (2010) – Kései tudósítás a párizsi konferenciáról; Nem (csak) Erdély volt a tét II. (2011) – Mária román királyné párizsi követsége;
„A sors kereke a végzetre forog?" (2014) – I. Könyv. 1914 – Sodrásban.

A HARGITA MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZÉSI FORRÁSKÖZPONT ÚJ KIADVÁNYAINAK BEMUTATÓJA




A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 7-én, csütörtökön délután 17 órától kezdődő találkozón P. Buzogány Árpád közművelődési szakember mutatja be a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont új kiadványait. A bamutatásra kerülő albumok:  
Az Orbán Balázs szemével 2010–2013 című fotóalbum a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából összeállított harmadik album és összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. A 164 oldalas, teljesen színes, kemény kötésben kiadott album nem csupán képekkel mutatja be a településeket, hanem rövid leírásokkal is segíti az érdeklődőket a tájékozódásban. A településeket ismertető szövegeket Barabás Dénes, Fazakas Katalin, László-Velin Orsolya, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd állították össze.
A Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvaralljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A család és a múzeum tulajdonában lévő alkotások reprodukcióit Balázs Ödön és Tordai Ede készítette. A 16 ábrázolás többsége az egykori Udvarhelyszék településeinek viseletét mutatja be: a székelymuzsnait, petkit, almásit, lövéteit, gyulakutit a siklódival közösen, kecsetit és kisfaludit, illetve agyagfalvi és szolokmai lányviseletet. Felsőrákosi és Gyergyó vidéki székely, gyimesfelsőloki csángó, lövéri román és bátosi szász viselet is helyet kapott a sorozatban. A borítón egy utcakép, lövétei lakodalom jelenete látható.
Az élet íze c. kiadvány néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, Dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk.
A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. „Szép élet..." címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatunk (katonáskodás és régi farsangi mulatságok, vizitáskodás és a szolgaság, májusfaállítás).
A Katlanok, kutak című fejezetben mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást (hagyományos téglavetés, kútásás, tejfeldolgozás, cifrabunda, pipakészítés). A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz: falucsúfolókat, népi időjóslásokat és más hiedelmeket, virágneveket dédanyáink kertjéből, találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket, tájszavakat, balladákat,
határnevei és azokhoz fűződő mondákat.
A Másfél évtized képesszeciája című 128 oldalas fotóalbum anyagát a szerkesztő Balázs Ödön fotográfus válogatta az Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborok alkotóinak felvételeiből, az utóbbi 15 esztendő „képesszenciájaként". A vidéki életterek kötetbe gyűjtött ábrázolásai az utóbbi években hazai és nemzetközi szinten is elismeréseket hoztak a táborban résztvevőknek. A fotográfiák dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az volt, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet – olvashatjuk a bevezetőben. Az előszó és a képek adatait tartalmazó részletes jegyzék magyar, román és angol nyelvű.
A Tamási Áron nyomában Farkaslakán című album  fontos és emlékezetes idézeteket tartalmaz Tamási Áron műveiből, amelyeket a Tamási Áron Egyesület vezetője, Hadnagy Jolán rostált egybe, ezekhez Jakab Emil helyi fotográfus készített fotókat. A magas szakmai igénnyel készült album a falu neves szerzője születésének 120. évfordulójára jelent meg idén szeptemberben.

MOLNÁR VILMOS: A LEGFELSŐ STÁCIÓ




A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. december 6-án, este 6 órakor kezdődő találkozón Molnár Vilmos A LEGFELSŐ STÁCIÓ. SZERTELEN TÖRTÉNETEK, RENDHAGYÓ MESÉK című új novelláskötetét mutatják be. A csíkszeredai Book Art kiadó gondozásában a novemberi marosvásárhelyi könyvvásárra megjelent kötet a frappáns történetek, (rendhagyó) mesék kedvelői, Molnár Vilmos írói világának már ismerői-szeretői és friss olvasói számára egyaránt élményt jelentenek majd. A szerzővel a kötet szerkesztője, Domokos Zsófia beszélget. Fuvolán közreműködik: Boldizsár Szabolcs.
 

2017. december 4., hétfő

Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárban




 Őstoposzok – vonal és forma címmel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. november 29-én nyílt meg Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész grafikai alkotásait és szobrait bemutató egyéni kiállítása. A művészt és a kiállított alkotásokat Róth András Lajos történész-könyvtáros, a székelyudvarhelyi Hazáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának vezetője méltatta számos érdeklődő jelenlétében.




Sebestyén Róbert képzőművész Egyetemi tanulmányait Temesváron, a Nyugati Egyetem képzőművészeti karán, szobrászat szakon végezte 1994-1999 között. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Képzőművészeti Szakközépiskola tanára, ezúttal főként grafikákkal és térpkalasztikai alkotásokkal mutatkozott be a csíkszeredai közönségnek. Korábban egyéni kiállítással 2002-ben Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatkozott be. Köztéri alkotásai láthatók Székelyudvarhelyen, Szépvízen és Sepsiszentgyörgyön, alkotásai megtalálhatók magántulajdonban is Magyarországon, Olaszországban és Svájcban.

2017. november 27., hétfő

ŐSTOPOSZOK – VONAL ÉS FORMA – SEBESTYÉN RÓBERT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA

Őstoposzok vonal és forma címmel nyílik új képzőművészeti kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárban. 2017. november 29-én, délután 17 órára várják a kortárs művészet iránt érdeklődő közönséget Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész grafikai alkotásait és szobrait bemutató egyéni kiállításának megnyitójára, a könyvtár előadótermébe.
Sebestyén Róbert 1975-ben született Szépvízen, Hargita megyében. A csíkszeredai Nagy István Képzőművészeti Líceumban, szobrászat szakon végezte középiskolai tanulmányait 1990- 1994 között. Egyetemi tanulmányait Temesváron, a Nyugati Egyetem képzőművészeti karán, szobrászat szakon végezte 1994-1999 között. 1995-től több országos szobrászati alkotótábor résztvevője volt, rendszeresen megjelentek alkotásai csoportos kiállításokon (Temesvár, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szigetszentmiklós, Madéfalva). Egyéni kiállítással 2002-ben mutatkozott be Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. Köztéri alkotásai láthatók Székelyudvarhelyen, Szépvízen és Sepsiszentgyörgyön, alkotásai megtalálhatók magántulajdonban is Magyarországon, Olaszországban és Svájcban.
Művészi hitvallása: „A szertelenkedő káoszból, az efemer végességből igyekszem a tovatűnő vizuális impulzusokat egy szempillantásra megállítani. Meg nem alkuvó és önmarcangoló önkritikával szemlélve önmagam, próbálok létrehozni sajátosan egyedi lenyomatokat az anyaggal viaskodva, egyfajta egyensúlyt megteremteni. Munkáimban a formák dinamikus vitalitását és kifejezési lehetőségeit próbálom megragadni."

2017. november 20., hétfő

CSIKÓS FARKAS KATA: LÁZÁLOM LILIVEL – KÖNYVBEMUTATÓ




A Lázálom Lilivel című illusztrált mesekönyv olyan meséket tartalmaz, amelyek segítenek a gyerekeknek legyőzni félelmeiket, szorongásaikat a kórházi kezelések során. A könyvben szereplő Doktor Lili egy baba, aki doktor néniként „dolgozik" dolgozik a gyereksürgősségen. A kötet fiatal szerzője, Csikós Farkas Kata 2008 óta asszisztens a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán. Közben három gyereket nevel, és 2012 óta kezdett babakészítéssel foglalkozni, amikor sajátkészítésű babát, játékot akart a gyerekei kezébe adni. A Kreatív Kiadó gondozásában frissen megjelent meskönyvet 2017. november 22-én, szerdán délután 17 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtár elóadótermében mutatják be. Bővebben:
"Egész életem a gyerekek köré szerveződött. És hát mi történik, ha egy női agyban összekeveredik a szakma iránti tisztelet, az anyatigris és a babakészítő? Könyv születik belőle. Így, ahogy a Lázálom Lilivel című könyv is annak köszönheti a létezését, hogy a sürgősségen töményen szembesültem a gyerekek kórházi körülményektől, az ottani eszközöktől, a fehér köppenytől való félelmével és a bennem élő anya segítségért kiáltott a szintén bennem lakó babakészítőhöz és valami ilyesmit mondhatott, hogy "Varrjál légyszíves ide egy olyan orvost, akitől nem félnek a gyerekek!" Így született meg Dr. Lili, aki egy ideig a Megyei Sürgősségi Kórház Sürgősségi betegellátó egységében dolgozott, és szórakoztatta a gyerekeket addig, amíg az orvos megérkezett. Sok mondanivalója lett volna a gyerekek számára, amihez kevésnek bizonyult az ottani munkaidő és közbejött még egy csúnya kanyaró járvány, ami miatt Dr. Lili kénytelen volt felmondani, mert járványtanilag nem bizonyult biztonságosnak. De a mondanivalóját leírtam három mesében, amelyek remélem, hogy segítenek minden kis és nagy gyereknek a kórháztól való félelmük leküzdésében." – írja Csikós Kata könyvének születéséről.
Interjú Csikós Katával: Hogy ne legyen mumus a kórház: Dr. Lili színre lép. Péter Beáta. Liget.ro. 2017. november 6.

2017. november 17., péntek

AZ OLVASÓKÖR NOVEMBERI TALÁLKOZÓJA: Göröngyös-e a selyemút? – Karda Zoltán útinaplóját olvasva




2017. november 20-án, hétfőn délután 16.30 órakor, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében sorra kerülő találkozón ismét egy útinapló bemutatását tűzte napirendre az Olvasókör. A sepsiszentgyörgyi székely világjáró, Karda Zoltán egyszemélyes távolkeleti expedícióján 2012-ben végigjárta a selyemutat. Azzal a céllal indult útnak, hogy felkeresse Keleten azt a 250 millió ott élő embert, akik tudják és vallják, hogy a magyar vérszerinti testvérük. Izgalmas útinaplóban számolt be 44 napig tartó, több mint 25 600 kilométeres útjáról. Péterfy Csaba Ákos nyugalmazott fizikatanár ajánlja a Selyemút című naplót figyelmünkbe.
Az olvasókör találkozói továbbra is nyitottak minden érdeklődő számára. A kör honlapján, amelyet Cseke Gábor író működtet, megtalálhatók a találkozók háttéranyagai és sok érdekes olvasnivaló.

2017. november 10., péntek

Hegedűs Imre János: Székelyország. Szerelmes földrajz - könyvbemutató a Magyar nyelv napján




Hargita Megye Tanácsa és kulturális intézményei ünnepi rendezvénysorozattal tisztelegnek a Magyar nyelv napja előtt 2017. november 12-13. között. A Kájoni János Megyei Könyvtárban Hegedűs Imre János, a magyar írószövetség tagja Székelyország. Szerelmes földrajz című könyvének bemutatóját tartják a programsorozat keretében 2017. november 13-án. Részletek:
Hegedűs Imre János író, irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudományok doktora. Székelyhidegkúton született 1941-ban.  Hét évig volt magyar irodalom szakos tanár Csíkdánfalván, kilenc évig magyar szakos tanfelügyelő Sepsiszentgyörgyön.
1978-ban doktorált irodalomtörténetből a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filológiai fakultásán. Ebben az időszakban pedagógiai publicisztikával jelentkezett, és irodalmi tanulmányokkal az Utunkban és a Korunkban. 1984-ben Ausztriában menekültként politikai menedékjogot kapott, Jelenleg Budapesten él, szabadfoglalkozású író, az Írószövetség tagja,
Esszéket, irodalmi tanulmányokat írt a római Katolikus Szemlében, az Új Látóhatárban, a Kisalföldben és a Bécsi Naplóban, mely utóbbinak szerkesztőbizottsági tagja is volt. Megszűntéig tudósította Bécsből a Szabad Európai Rádiót, és dolgozott a Burgenlandi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztőségében. Esszéit és irodalmi tanulmányait Körfolyosó - Bécsi glosszák címmel adta ki 2003-ban a budapesti Accordia Kiadó. A néma esküje című önéletrajzi esszé-regénye 2004-ben jelent meg Budapesten a Széphalom Könyvműhely kiadónál. Benedek Elek című monográfiájával irodalomtörténet-írásunk régi, nagy adósságát törlesztette: a kötet először 2006 februárjában jelent meg a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó gondozásában, második kiadása 2009-ben, Benedek Elek születésének 150. évfordulójára.
Székelyorszég. Szerelmes földrajz című kötete második kiadásban jelent meg a Magyar Napló kiadásában.

2017. november 9., csütörtök

VÁRADI PÉTER PÁL ÉS LŐWEY LILLA KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓJA: ERDÉLY – JÓKAI MÓR; ERDÉLY – MEZŐSÉG




Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, az ismert veszprémi szerzőpáros új erdélyi témájú albumait ismerheti meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. november 10-én, pénteken délután 17 órai kezdettel szervezett találkozón.
A magyar romantika nagy írója, Jókai Mór barangolásait mutatják be az Erdély ‒ Jókai Mór: Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig ‒ A mesemondó aranyember barangolásai című új albumban, az író munkásságáról szóló tanulmánnyal, könyveiből ollózott idézetekkel és színes fotókkal.
A másik, ugyancsak erdélyi témájú, gyönyörű fotókkal illusztrált album az Erdély ‒ Mezőség – A Holt-tenger tükrében. Tóvidék – Szórványmagyarság címet viseli. 
A Tóvidék maradék magyarsága és dimbes-dombos tájai mellett bemutatja a 110 éve született Wass Albertet, a 90 éve született Sütő Andrást, valamint Makkai Sándort, gróf Bánffy Miklóst, Kemény Zsigmondot és az értékmentő Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységét Válaszúton. A szerzők kiemelték még a hagyományőrző Szék települést, Pusztakamarást, Szépkenyerűszentmártont, Bonchidát és Szamosújvárt.
Soós Andrea előadóművész, a Budapesti Lánchíd Rádió műsorvezető-szerkesztője vezeti az előadást. Minden érdeklődőt szeretettel vár a találkozóra Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár.
Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla, a Veszprémben élő házaspár-szerzőpáros gyökerei Erdélybe nyúlnak: Váradi Péter Pál (Pro Comitátu-, Magyar Örökség-díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa) Nagyváradon, Lőwey Lilla Szovátán született. Mindketten Tamási Áron és Gizella-díjasok. Erdély – Székelyföld című honismereti fotóalbum-sorozatuk gondozása céljából hozták létre a kétszemélyes Péter Pál Könyvkiadót.

2017. november 7., kedd

A 2017-es csíkszeredai KÖNYVCSATA zárórendezvénye

2017. november 9-én, 10.00 órai kezdettel kerül sor a 2017-es KÖNYVCSATA csíkszeredai zárórendezvényére.
Csíkszeredába várjuk az elmúlt félév gyermek- illetve ifjúsági irodalmi olvasmányaiból ajánló 11-13 éves gyerekeket, illetve 14-18 éves fiatalokat. Összesen harminc csíkszeredai, gyergyótölgyesi, gyergyósalamási és bélbori versenyző ajánlja kedvenc olvasmányát a közönségnek és a zsűrinek. A szervezők részvételi díjjal és teljesítménydíjjal jutalmazzák az olvasókat, Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával.
Hasonló rendezvényre kerül sor Maroshévizen, november 22-én, az ottani tanulók számára, majd a csíkszeredai és a maroshévízi győztesek közül fog kikerülni Hargita megye korcsoportonkénti egy-egy képviselője az országos döntőben.

2017. november 6., hétfő

JÁNOSSY ZSUZSANNA: FOGADD ÉS ENGEDD EL! – könyvbemutató

Jánossy Zsuzsanna Fogadd és engedd el! című könyvének bemutatójára várjuk az érdeklődőket a könyvtár előadótermébe  2017. november 8-án, szerdán 17 órára. A kötet idén jelent meg a Publio Kiadó gondozásban, az elsőkönyves szerző így vall könyvének születéséről: 
„2009-ben közlekedési balesetben életét vesztette a nővérem, azóta megváltozott az élethez való viszonyulásom. E tragédia bekövetkezte után jöttem rá, hogy az igazán maradandó értékek nem az anyagi, földi megvalósításokban rejlenek, hanem abban, amit magunk mögött hagyunk. Amíg az ezotériát, szellemgyógyászatot, pszichológiát, tanatológiát tanulmányoztam, hogy segítsek szüleimnek feldolgozni a nővérem elvesztését, rájöttem, hogy én is ezt az útat kell kövessem, vagyis az élet értelmének a keresésével, az igazi értékek megteremtésével kell foglalkozzak. Így ismertem meg a Ho oponopono-t, Müller Péter, Paulo Coelho, Rhonda Byrne, Loise Hay, Szepesi Mária műveit."
Könyvében a szerző az említettek nyomdokait követi, saját illusztrációkkal, hétköznapi, könnyen érthető megfogalmazásban.

2017. október 18., szerda

A KÖNYVTÁR, MINT TARTALOMSZOLGÁLTATÓ - A ROMÁNIAI MAGYAR KÖNYVTÁROSOK XII. VÁNDORGYŰLÉSE

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a Kájoni János Megyei Könyvtárral karöltve 2017. október 19-20. között Parajdon szervezi meg a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének XII. Vándorgyűlését. A szakmai találkozót a VIII. Székelyföld Napok programjainak sorában szervezik meg.
A könyvtár, mint tartalomszolgáltató címmel szervezett kétnapos szakmai-tudományos konferencia témája a könyvtárak jelenlegi szerepének, feladatainak átalakulása, a könyvtári tartalomszolgáltatás új lehetőségei a digitális társadalom korában. A rendezvény fő támogatói: Bethlen Gábor Alap, Hargita Megye Tanácsa, Monguz KFT (Szeged).
A konferencia részletes programja ITT olvasható
 

2017. október 13., péntek

AZ OLVASÓKÖR OKTÓBERI TALÁLKOZÓJA: A párizsi konferenciáról – szemtanú írói naplófeljegyzésekben




A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör következő találkozójának témája: A párizsi konferenciáról – szemtanú írói naplófeljegyzésekben (Boldizsár Iván, Illyés Gyula, Márai Sándor). A találkozóra október 16-án, hétfőn délután 16.30 órára várják a kör tagjait és az érdeklődőket.
Ezúttal a kiindulópont Boldizsár Iván, a béketárgyalásra kiküldött magyar sajtós csapat vezetője Párizs, 1946 című naplója (a szerző Don-Buda-Párizs. Tanúk és tények című, 1982-ben megjelent könyvéből), amelyet Cseke Gábor, a kör animátora mutat be.

2017. október 12., csütörtök

SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN SZÉKELYFÖLDÖN – játékos könyvtári foglalkozások a Szent László-év jegyében

Szent László nyomában Székelyföldön címmel szervez játékos foglalkozásokat diákcsoportok számára a Kájoni János Megyei Könyvtár. A 2017-es Szent László-emlékév jegyében szervezett könyvtári foglalkozások résztvevői játékos formában ismerkedhetnek a Szent László alakjához kapcsolódó székelyföldi kulturális- és történelmi örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti emlékekkel. A programot Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezi meg a megyei könyvtár. A szervezők a 10 - 17 éves korosztálynak ajánlják a foglalkozásokat.
A VIII. Székelyföld Napok eseményeinek sorában, három helyszínen, Csíkszeredában, Csíkszépvízen és Gyimesfelsőlokon 2017. október 13-17 között szervezünk foglalkozásokat.
Pedagógusok figyelmébe: a 2017-2018-as iskolai év ideje alatt folyamatosan várjuk az iskolai csoportokat, előzetes jelentkezés és időpont-egyeztetés alapján a játékos foglalkozásokra.  Részletek ITT

2017. október 10., kedd

Kistelepülési könyvtárfejlesztő program indítása Gyímesfelsőlokon

2017. október 11-én, 14.00 – 16.00 óra között kerül sor a Kistelepülési könyvtárfejlesztő program gyímesfelsőloki nyitórendezvényére, a községi könyvtárban.
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2015-ben a Homoródalmási Községi Könyvtárban indította a Hargita Megye Tanácsa által pénzügyileg jelentősen támogatott programot, melynek célja korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz juttatni és szoktatni a megye falvaiban lakó gyerekeket és felnőtteket. 2016 folyamán bekapcsolódott a székelyvarsági és a farkaslaki könyvtár, 2017-ben eddig a bögözi, gyergyósalamási és a székelykeresztúri könyvtár.
 A kezdeti 30 000 lejes támogatásból a Kájoni János Megyei Könyvtár létrehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, tetszetős kivitelezésű új könyvekből összetevődő állományt, amelyet a programban résztvevő települések könyvtárainak meghatározott időre kölcsön ad. A lakosság a helyi könytárból kölcsönzi a könyveket és ugyanoda szolgáltatja vissza.
A hagyományos kölcsönzés mellett, különböző könyvtári foglalkozásokra is sor kerül, lehetőleg helyi önkéntesek bevonásával. A 2016-os évi közel 15 000 lejes pénzkeret a felnőtt olvasóknak szánt könyvállomány frissítését, a gyerekfoglalkozások során megrongálódótt játszókönyvek, foglalkoztatókönyvek pótlását, valamint ügyviteli kiadások fedezését és, nem utolsó sorban a könyvtári vetélkedőkön résztvevők díjazását szolgálta.2017-ben folytatódott az állomány frissítése.A támogatás összege 8130 lej, amelyet az előző évekhez hasonlóan költünk el, azzal a megjegyzéssel, hogy idén a kedvezményezett könyvtárak könyvtárosai sokkal többet segítettek a könyvbeszerzés lebonyolításában és a program helyi népszerűsítésében

2017. október 6., péntek

ISMERJÜK MEG TERMÉSZETI ÉRTÉKEINKET! - pályázat diákok számára

A pályamunkák bemutatása és díjazása: 2017. október 18., szerda, 15.30 óra
Ismerjünk meg természeti értékeinket! címmel diákok számára hirdet pályázatot a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Környezetvédelem éve jegyében zajló programok sorában, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A pályázat témája régiónk természeti értékeinek bemutatása. 14-18 éves általános iskolás- és középiskolás diákok jelentkezését várjuk a pályázatra. A pályázók feladata: mutassák be saját környezetük, településük, vagy annak a közelében található valamely természeti értéket, Power Point vagy Prezi összeállításban. Az elkészített pályamunkákat a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatják be a pályázó diákok, a VIII. Székelyföld Napok programjainak sorában, 2017. október 18-án délután, 15.30 órai kezdettel. A legjobb pályamunkákat két korosztályban díjazza a könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.  További információk:
Jelentkezési határidő a pályázatra: 2017. október 12. Jelentkezni és tájékoztatást kérni a pályázatról a Kájoni János Megyei Könyvtárban, Péter Katalin programfelelősnél lehet. Elérhetőség: peter.b.katka@gmail.com, telefon: 0742604251.
A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet Székelyföld természeti értékeire, tudatosítani sajátos természeti értékeink védelmének fontosságát a fiatal korosztályok körében. 

2017. szeptember 29., péntek

IDŐSEK VILÁGNAPJA A KÖNYVTÁRBAN – Kisné Portik Irén néprajzkutató Napmadár című előadása

1991-ben az ENSZ kezdeményezésére rendezték meg először az Idősek Világnapját. Azóta minden év október 1-én a figyelem a hatvanon felüliekre irányul. Az Idősek Világnapja alkalmából idén október 2-án, hétfőn 12 órakor köszöntik az időseket, a könyvtár előadótermében szervezett találkozó meghívottja Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki A napmadár, pogány jelképek a népi kultúrában címmel tart előadást. Az előadásra és az azt követő beszélgetésre szeretettel várják az idősek számára szervezett számítógépes tanfolyamok minden résztvevőjét és az idős könyvtárhasználókat.

2017. szeptember 27., szerda

MEDVENÉZŐ - Murányi Sándor Olivér könyvbemutatója

Murányi Sándor Olivér író MEDVENÉZŐ címmel megjelent kötetének bemutatójára kerül sor szeptember 28-án, csütörtökön 19 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 29-én, pénteken 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban és 30-án, szombaton 17 órától a kolozsvári Insomnia Caféban. Az író beszélgetőtársa Dr. Margócsy István budapesti irodalomtörténész, kritikus. A könyvet Bodor Ádám Kossuth-díjas író és Dr. Fried István Herder-díjas irodalomtörténész ajánlása jegyzi: „A vadonból származó megbízhatónak tekinthető értesüléseim szerint mértékadó medve-körökben kétkedéssel és fenntartással fogadták ezeket a történeteket. Ott eddig úgy tudták, hogy az ilyen találkozások krónikáját általában a medve írja meg. Akkor most egy túlélő elbeszéléseit olvassuk... " (Bodor Ádám)
„Murányi Sándor Olivér nemcsak időszámítás szerint, hanem az egyre gyorsabb ütemben változó korszak kihívásait érteni próbálva egy Tamási Áron utáni periódus elbeszélője. Ez a rendkívül változatos tartalmú, a folyóiratokból és hetilapokból már jórészt ismert novellákat tartalmazó gyűjtemény, ebben a maga teremtette közegben, nemcsak tárgyválasztásánál fogva, mindenképpen megérdemli az olvasók figyelmét. ”   (Fried István)

2017. szeptember 26., kedd

A MAGYAR NÉPMESE NAPJA – játékos, mesés könyvtári nap ZALKA CSENGE VIRÁG nemzetközi mesemondó fellépésével

2017. szeptember 28., csütörtök, 11-16 óra, Helyszín: Csíkszereda, Szabadság-tér*
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án minden évben együtt ünnepeljük a népmesét.
Idén A Magyar Népmese Napja alkalmából különleges eseménnyel készül a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Szeptember 28-án, delelőtt 11 órától a csíkszeredai Szabadság-téren várjuk a gyermekeket és minden meseszerető felnőttet egy játékos-interaktív mesés könyvtári napra, hogy együtt idézzük fel népmeséinket.
Kiemelt meghívottként fellép Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, aki Budapestről érkekezik Csíkszeredába, hogy a népmesék varázslatos világába röpítse hallgatóságát. A könyvtár Fakalinka bábcsoportjának előadásával, népmese-kvízzel, logikai- és ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozással, arcfestéssel és meglepetésekkel várják a szervezők ezen a napon a gyerekeket, családokat, mesekedvelő felnőtteket. Részletek alább: 
A Népmese napja idei résztvevői – akárcsak a mesék hősei – elindulnak világot látni, útjuk során olyan kihívásokkal találkoznak, amelyek próbára teszik ügyességüket, erejüket, tudásukat és melyek által jellemük is fejlődik. A népmeséktől eltérően ez alkalommal mindenki maga választhatja ki azokat a feladatokat, játékokat, foglalkozásokat, melyekben részt kíván venni.
Meghívottunk, Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondóként járja a világot, rendszeresen fellép mesemondó fesztiválokon. Az Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, és doktori fokozatot szerzett Kulturális Tanulmányok szakon. Könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg a budapesti Pont Kiadónál. Könyve nem csak mesemondóknak szól, hanem a nagyközönségeknek is, előszavában így vall a kötet születéséről: "Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet, úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem."(Zalka Csenge Virággal készült interjú)
*Kedvezőtlen időjárás esetén a rendezvény helyszíne változik.
(Tájékoztatást kérni a következő telefonszámon lehet: Török Edit könyvtáros, programfelelős 0753073489).

2017. szeptember 25., hétfő

PUSKÁS ATTILA: UTAK ÉS ÖSVÉNYEK – ERDÉLYI MAGYAR SORS – könyvbemutató




Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors című könyve idén jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a Hármas Alapítvány kiadásában, a Kaláka Könyvek sorozatban. A kötet csíkszerdai bemutatójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe várják az érdeklődő közönséget 2017. szeptember 27-én 17 órára.
Puskás Attila legújabb kötete személyes hangú visszaemlékezéseiből állt össze. Bővebben a kötetről:
A szerző így vall a kötet létrejöttéről:
„A könyv két része folytatásokban jelent meg a kovászna-megyei Háromszék napilapban az elmúlt évek során. Könyvként megjelentetését – bővített változatban – az olvasottsága és az a kinyilvánított óhaj tette szükségessé, hogy a sorozat kedvelői összefüggéseiben, egybefogottan is olvashassák el családunk boldog – szomorú történetét. Mert tulajdonképpen a két rész (Kolozsvári emléktöredékek és Egy megfigyelt család) a valós történelmi és társadalmi helyzetet, azaz a kicsi magyar világ boldog négy évét és a negyvenöt év nemzeti-kommunista diktatúráját mutatja be a Puskás család, majd román szekuritáté vonatkozásában. A népes Puskás család a polgári középosztály anyagi és szellemi értékeinek közegében bontakozik ki, tárja fel a szeretetben és kölcsönös segítség szellemében eltöltött éveit, és megpróbáltatását a román politikai rendőrség, a szekuritáté gyanakvó üldözésével szinte valamennyi családtag irányába, a család mind a négy férfitagja évekig tartó megfigyelésével, és hármójuk bebörtönzésével.
A könyvet a család (és részben kölcsönzött) fényképtára, valamint a szekuritáté irattárából származó négy vaskos dosszié anyagai teszik színesebbé és dokumentum-jellegűvé.
A szerző igyekezett valósághűen, leplezetlenül bemutatni családjukat, mind a boldog években, mind üldöztetésük idején. Talán ez teszi színes és elfogulatlan történetté az „erdélyi magyar sorsot".
Ferencz Csaba újságíró, a kötet szerkesztője megállapítása szerint „a család életén keresztül egy olyan korszak elevenedik meg, melyben koholt vádak alapján ítéltek el embereket, tettek tönkre családokat és lehetetlenítették el az életet. Egy rémes kor volt, melynek feltárása a fiatal történészek feladata."
A Sepsiszentgyörgyön élő Puskás Attila nyugalmazott biológus, Kolozsváron született 1931-ben. 1954-ben diplomázott a Babeş-Bolyai Tudományegyetem természetrajz karán. Az ötvenes években akkori Csík rajon iskoláiban tanított. 1959-ben öt tanártársával és öt végzős diákkal együtt, politikai perben elítélték, 1964-ben szabadult. 1971–1989 között a Kovászna Megyei Növényvédelmi felügyelőség biológusaként dolgozott. A hetvenes évektől kezdődően több biológiai vonatkozású könyve jelent meg. A Magyar Köztársaság elnöke 2008-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, Sepsiszentgyörgy Város Tanácsa pedig 2010-ben Pro Urbe-díjjal ismerte el társadalmi tevéke

2017. szeptember 18., hétfő

MESEBÖLCSŐ – Csernik Pál Szende székely mesemondó lábbábos előadása

 „A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére.” vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó, a Lábita Színház bábosa, aki szeretettel vár minden mesekedvelő családot, kicsiket és nagyokat, MESEBÖLCSŐ címú előadására, 2017. szeptember 21-én, csütörtökön délután 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Magyarországon élő Csernik Pál Szende nem csupán mesemondó, hanem lábbábos, aki ízes székely beszédével és a lábára húzott bábok életre keltésével varázsolja el közönségét: „A bábok összenőttek a meséléssel, úgy belefonódtak, hogy egymás nélkül árván maradnának. Kicsit úgy érzem, hogy két felem van: a bábos és a mesemondó. E kettő egyet alkot bennem, és jöhet egy kert vagy egy színpad."

SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER: CSEMPÉSZÁRU – könyvbemutató és közönségtalákozó




 
Szakács István Péter író lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívottja, a 2017. szeptember 20-án, szerdán 17 órától kezdődő közönségtalálkozón mutatják be a szerző Csempészáru című prózakötetét, amely Vida Gábor szerkesztésben a csíkszeredai Bookart Kiadónál jelent meg tavaly év végén. A találkozón Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője beszélget a szerzővel.
A Székelyudvarhelyen élő Szakács István Péter mintegy húsz esztendeje jelen van a kortárs magyar prózairodalomban, a Siklódy Ferenc által illusztrált Csempészáru immár a nyolcadik kötete. A szerző apokrif írásoknak nevezi a kötet szövegeit. Történetei három tematika köré épülnek, kérdéseket fogalmaz meg bennük az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit ábrázolja. Bővebben alább: 


„Apokrif az, amit eltitkolnak, ami törvényen kívül áll. Változat, lehetőség, tiltott gyümölcs. E könyv írásai ilyenek, legyen az mese, bibliai történet vagy éppenséggel Szindbád-novella. Olyasmiről szólnak, ami ősidők óta izgatja az embereket." – áll a kötet borítóján.
Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957) prózaíró, irodalomtörténész, publicista, Steven Cook írói álnéven is publikált. Szülővárosában érettségizett 1976-ban, 1984-ban a kolozsvári BBTE bölcsészkarán magyar–francia szakos tanárként diplomázott. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára. 1992-ben irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. Első írását 1982-ben az Igaz Szó közölte. Novellákkal szerepelt folyóiratokban és antológiákban. 1990–93 között az Ablak című folyóirat társszerkesztője, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője.
1994-ben Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban elnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Korábbi kötetei: Francia tavasz. Novellák. (Mentor, Marosvásárhely, 1996); A belga utazó. (Mentor, Marosvásárhely, 2001); Szavak prérijén. A kanadai magyar irodalom egy évszázada (Polis, Kolozsvár, 2002); A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely 2002);
Jerikói lonc. Új elbeszélések ( Kráter, Pomáz, 2003); Le nem hallgatási botrány. (Válogatott publicisztikai írások. Csíkszereda, 2007). Elízium panzió. Történetek Kornis Dániel körül (Bookart, Csíkszereda, 2013).
Interjú Szakács István Péterrel. Bárka Online

KAPONAY RÉKA: AZ ŐRZŐ HAJNALA - könyvbemutató




Egy világutazó fiatal lány különleges regénye az álmaink fontosságáról
Kaponay Réka valóra váltotta mindazt, amiről a vele egykorúak álmodni is alig mernek: 16 éves korára 6 kontinens több mint 35 országában járt, mindennapi tapasztalata, hogy az életünk egy nagy utazás, és már egy saját regénnyel is büszkélkedhet.
A magyar származású ausztrál lány szüleivel és ikertestvérével 2012 óta járja a világot. Élményei hatására írta meg első regényét, Az Őrző hajnalá-t, amellyel arra szeretné bátorítani a fiatalokat, hogy merjenek kilépni a megszokásokból, és valósítsák meg álmaikat. Kaponay Réka regénye először angol nyelven jelent meg 2016 tavaszán, azóta viszi e különleges történet hírét a nagyvilágban. Friss interjú Kaponay Rékával:  Még csak 16 éves, de elképesztő kalandokon van túl a magyar lány
Az ifjú írónő Hargita megyébe is ellátogat, három helyszínen is találkozik itteni olvasóival, a csíkszeredai fiatalok a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatnak Kaponay Rékával, a 2017. szeptember 19-én délelőtt 10 órai kezdettel tartott közönségtalálkozón. Bővebben a könyvről: 
A világokon és idősíkokon átívelő fantasy kalandregény a látszólag csendes, andalúz kisvárosban, Arcos de la Fronterában játszódik. A település megdöbbentő titkot rejt. Olyan titkot, amelynek napvilágra kerülése alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit eddig a világunkról tudni véltünk.
A rejtély kulcsa Füko, a két és fél éves patterdale terrier, akit különleges feladata és szerepe más világokon átívelő kalandokba sodor: meg kell védenie a világot a rémálmok igájába hajtó, ősi, gonosz erőktől.
Az Őrző hajnala hátborzongatóan izgalmas utazásra hív a fantázia birodalmába.
Már világszerte számos rajongója van, most pedig végre a magyar olvasók is megismerhetik a regényt és hihetetlenül fiatal, világlátott szerzőjét.
„Csodálatosan megírt, rendkívül sokrétű és különleges történet. Hihetetlen, hogy ilyen fiatal a szerzője!"
Kingsley Dennis, a Főnix generáció írója
„Leteszed a könyvet, de veled marad a kétely: vajon ébren vagyunk, vagy álmodunk?"
Kaponay Réka
A kötet angol nyelvű trailere

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében




Az Olvasókör idei őszi idényét 2017. szeptember 18-án, hétfő délután 16.30-kor nyitjuk, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az irodalmi értékű naplók megismerését folytatva szeptemberi megbeszélésünk témája: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében. A felvezetőt Cseke Gábor író tartja:
''A jeles személyiség mélyebb megértéséhez segít hozzá az az apokrif napló, amelynek szerzője a francia Bernard Le Calloc'h tanár úr, szenvedélyes Kőrösi kutató, aki maga is szorgalmasan ápolja a nagy utazó szellemiségét. máig több száz tanulmányt, beszámolót, dolgozatot írt róla, mintegy előmunkálatként ahhoz az elképzelt naplóhoz, amit Kőrösi Csoma Sándor tudósi elfoglaltsága miatt már nem tudott papírra vetni, ám kellő hozzáértéssel kihámozhatónak tűnt levelezéséből, feljegyzéseiből, cikkeiből és tanulmányaiból.''
Az ajánló teljes szövege elérhető az Olvasókör honlapján.
Érdemes átolvasni a Kőrösi Csoma Sándorról szóló irodalomnak szentelt különoldalt a kör honlapján:
Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja

2017. szeptember 11., hétfő

EGYHÁZTÖRTÉNELEM, PÁPÁK, KERESZTÉNYSÉG – GOMBOS ZOLTÁN CSABA BÉLYEGKIÁLLÍTÁSA

Egyháztörténelem, pápák, kereszténység címmel nyílik meg Gombos Zoltán Csaba bélyegkiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A 2017. szeptember 13-án, szerdán délután 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitón Ft. Bilibók Géza tusnádfürdői plébános beszélget Gombos Csaba Zoltán bélyeggyűjtővel, a kiállítás szervezőjével.
A rendezvényen fellép a Csíkcsicsói Lányschola, támogató a Csíkcsicsói Közbirtokosság.
Gombos Zoltán Csaba 1977-ben született Marosvásárhelyen. Tanulmányait szülővárosában kezdte, a középiskolát Gyulafehérváron, felsőfokú tanulmányait pedig Magyarországon (Szegeden) végezte, és Kolozsváron diplomázott. Teológiai végzettsége mellett több idegen nyelvet tanult, de tetszését legjobban az olasz nyelv nyerte el, és ezt sajátította el olyan szinten, hogy szakmai pályafutását fordítóként, tolmácsként és nyelvtanárként kezdte. Jelenleg négy gyerekes családapa, Csíkcsicsóban tevékenykedik katolikus kántor-karnagyként és plébániai kisegítőként.
A „bélyegészet tudományával" már kisgyermek korában megismerkedett, édesapja is bélyeggyűjtő volt, heti rendszerességgel jártak bélyegklubba, ahol adtak-vettek, beszélgettek az újdonságokról, katalogusokról, árfolyamokról. Így már gyermekkorában megtanulta, hogyan kell bánni a bélyegekkel, hogyan kell katalogizálni őket, mit érdemes, és hogyan kell gyűjteni, mi az, ami értékes.
A kiállításon látható gyűjteményt 2007 körül kezdte el gyűjteni. Vallásos tematikájú könyvek olvasása, kiállítások érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy mintegy hitvallásként, keresztény misszióként, tanúságtételként megmutassa gyűjteményének egy részét.
Elmondása szerint a bélyegészet gyakorlatilag az élet minden területét átöleli, amit lehet ábrázolni, azt megtaláljuk bélyeg formájában is, legyen szó történelemről, művészetekről, sportról, állat- és növényvilágról, hírességekről, mesevilágról, és lehetne sorolni. A mostani kiállítás a vallásról szól, rendkívülisége és Erdélyben talán egyedisége – ilyen formában – mindenki számára kellemes élményt nyújthat.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.

2017. augusztus 30., szerda

PEER KRISZTIÁN: 42 – közönségtalálkozó

Peer Krisztián magyarországi költő, forgatókönyvíró, dramaturg lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a 2017. szeptember elsején, délután öt órárakor kezdődő közönségtalálkozón. A szerző legutóbbi, 42 címmel megjelent, nagy visszhangot kiváltó verseskötete áll a találkozó középpontjában, a meghívott beszélgetőtársa Tamás Dénes sepsiszentgyörgyi író, egyetemi oktató lesz. A sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásának meghívottjaként érkezik Peer Krisztián Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is találkozhatnak vele olvasói. A találkozók támogatója a budapesti Szépírók Társasága.
A Petőfi-, Déry Tibor- és Füst Milán-díjas Peer Krisztián 1974-ben született Dorogon, tizenévesen már publikált, húszéves volt, amikor, 1994-ben, első könyve, a Belső Robinson megjelent, a kötet közönség- és szakmai sikert aratott. Három év múlva újabb emlékezetes könyv, a Szőranya követte, 2002-ig a szerző még két verseskötettel jelentkezett (Név, 1998; Hoztam valakit magammal, 2002).
Az idei Könyvhétre jelent meg 42 című verseskötete a Jelenkor kiadónál, Mocsár Zsófia rajzaival, fotóival, a kötet szerkesztője: Borsik Miklós. Visszatérő kötetében az alanyiság határait feszegeti. Barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Mocsár Zsófia látványtervezőnek a halála után a kötet, amit addig szerkesztett, hirtelen más lett. Késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy Zsófi meghalt. Peer visszatérését a könyv mottójának is tekinthető nyitóbekezdés foglalhatná össze leginkább: „Dehogynem veszhet el. / Dehogynem baj, hogy elveszett. / Dehogy veszhet el egészen." (a Könyvesblog nyomán).
Peer Krisztián 42 című kötetéről a Bárkaonline oldalán olvasható kritika.

Itt olvashatunk bele a kötetbe
.

2017. június 26., hétfő

UTAZÓ KÖVETEK: Magyarországi irodalmi lapok erdélyi találkozója

A mai magyar irodalom kérdései, a kortárs magyar irodalmi folyóiratok és lapok szerkesztése, kiadása lesz a témája a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. június 28-án, szerdán 17 órakor kezdődő irodalmi estnek és közönségtalálkozónak. A meghívott beszélgetőpartnerek rangos kortárs magyar irodalmi lapok szerkesztői, "az irodalom utazó követei": Ágoston Zoltán (Jelenkor), Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy). Moderátorként Murányi Sándor Olivér író beszélget a meghívottakkal a mai magyar irodalmi folyóiratok helyzetéről, az irodalmi lapszerkesztés és kiadás kulisszatitkairól.

2017. június 23., péntek

Helyismeret a digitális világban, helyismereti információk webes közzététele - szakmai képzés





A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a budapesti Könyvtari Intézettel közösen szervezett helyismereti témájú képzést romániai magyar könyvtárosok számára  2017. június 20-21 között, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A tanfolyam oktatói, Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője és Takáts Béla, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény szakmai igazgatóhelyettese  betekintést nyújtottak a résztevőknek a helyismereti könyvtári munka új lehetőségeibe. A képzés résztvevői képet kaptak arról, hogy miként foglalkozhat a könyvtár helyismerettel a digitális korban, hogyan alkalmazkodhat a virtuális világ kihívásaihoz a helyismereti információk internetes közzétételével. A szakmai képzés a  Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány valamint a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. Részletek alább:
A könyvtári helyismereti tevékenység új, az infokommunikációs technológia fejlődéséből következő feladataival és távlataival ismerkedtek a résztvevő könyvtárosok az előadások során. Megismerkedtek a közkönyvtárak helyismereti gyűjtőmunkájának ideális gyakorlatával, különös tekintettel a digitálisan elérhető dokumentumokra. Gyakorlatban is láthatták azokat az eljárásokat, melyek segítségével akár a kis könyvtárakban dolgozó munkatársak is bekapcsolódhatnak a dokumentumok digitális szolgáltatásába az interneten és intézményeiken belül; megvalósíthatják az ilyen típusú dokumentumok gyűjtését, elkészítését, feltárását és megőrzését.
Megismerhették a helyismereti tájékoztatás interneten elérhető legfontosabb forrásait, honlapokat és adatbázisokat. Számos új lehetőséget ismertek meg, melyekkel digitális dokumentumaikat közzétehetik az interneten, növelve ezzel saját intézményük hatókörét, munkájuk hatékonyságát, kezdeményezhetik saját közösségükben a helyismereti információk iránt érdeklődő egyének egymásra találását.

Elfeledett lovaslegendáink – Cseri Dávid könyvbemutatója




Cseri Dávid, magyarországi lovas író, a Lovas Nemzet rovatvezetője és az Epona Spanyol Lovasiskola munkatársa Erdélybe látogat, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is tart könyvbemutatót.
Elfeledett lovaslegendáink – Örkénytábortól a tengerentúlig címmel 2016. áprilisában jelent meg Cseri Dávid harmadik könyve. Az Erdélyi Lovas Egyesület szervezésében az erdélyi lovasok, olvasók vetítéssel, elbeszélésekkel egybekötött könyvbemutatón ismerhetik meg a szerzőt és vásárolhatják meg a kötetet. Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, 2017. június 27-én, kedden 17 órára várjuk a bemutatóra az érdeklődő közönséget.

2017. június 19., hétfő

Tuzson Edit Ásó, kapa s a piszkavas című könyvét mutatták be a könyvtárban









Tuzson Edit Ásó, kapa s a piszkavas című könyvének bemutatójára nagyon sokan jöttek el a könyvtárba 2017. június 14-én délután. A csíkszeredai elsőkönyves szerző könyvének alcíme 77 kép egy házasságból. Az esemény házigazdájaként Bedő Melinda köszöntötte a vendégeket, a kötetről dr. Dósa Zoltán író, pszichológus, egyetemi tanár beszélgetett a szerzővel. A bemutató oldott-közvetlen és humoros hangulatát Nagy Lóránt gitárjátéka és a Bartalis Gabriella színmévésznő által felolvasott írások tették teljessé.
A gitárjáték és felolvasás mellett a beszélgetés során érdekes gondolatok hangzottak el  a házasság problémás oldalairól és szépségeiről is, amelyről a szerző őszinte hangon vall a kötet  rövid írásaiban, a férfi és női agy működésének különbségeiről is szó esett. A bemutató végén sokan dedikáltatták könyvét a szerzővel.
A sajtóban a rendezvényről:
Keresztes Bea:  A házasság kérdésére nincs jó válasz. Hargita Népe, 2017. június 15.




2017. június 14., szerda

GÁL ELEMÉRRE EMLÉKEZTÜNK - az Olvasókör találkozója



Az Olvasókör júniusi találkozóján a Kájoni János Megyei Könyvtárban Gál Elemérre (1929- 2007), a zsögödi születésű íróra, tanárra, szerkesztőre emlékeztünk. Az író halálának tizedik évfordulója adott alkalmat a megemlékezésre. Bár életútja más vidékekre vezette Gál Elemért, nem szakadt el soha a szölőföldtől, lélekben itthon maradt. Beszámoló a könyvtár honlapján:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/…/gal-elemerre-emlekeztunk-…

2017. június 13., kedd

Lauren Frankel: Adevăr sau provocare



Romanul "Adevăr sau provocare" de Lauren Frankel a apărut în anul 2015, cu titlul original în limba engleză „Hyacinth Girls”. În anul 2016 a apărut versiunea în limba română, la editura Trei, tradusă şi adnotată de Bogdan Coşa.

Titlul original se referă mai mult la personaje, în timp ce titlul acordat de către traducător are legătură strânsă cu acţiunea romanului. Ambele titluri sunt potrivite, dar cititorul versiunii în limba română are şansa de a le corela, mulţumită intervenţiei inspirate a traducătorului.

„Adevăr sau provocare” este o carte care îndeamnă la atenţie faţă de cei din jurul nostru, fie rude, prieteni, colegi, cunoscuţi sau chiar şi necunoscuţi. Acordând atenţie, reuşim să ne apropiem de cunoaştere, atât cititorul adult, cât şi cititorul adolescent, fiecare în felul său. Lectura romanului este potrivită atât pentru adolescenţi, cât şi pentru adulţi. Pentru adulţi poate constitui o redescoperire a experineţei proprii, iar pentru adolescenţi,  o revelaţie a lumilor paralele. Adultul şi adolescentul se pot adânci fiecare în lumea lor, pot recepta romanul la nivelul propriu de cunoaştere şi experienţă. Pot să desemneze inclusiv personajul principal şi să se concentreze pe oricare dintre firele acţiunii.

Unul dintre fire poate să fie constituit din şirul de întâmplări prin care trece o tânără de treisprezece ani la şcoală, acasă şi în cercul de prieteni. Se vorbeşte deschis despre lucruri ascune, care rareori ies la iveală, acoperite fiind de reguli şi convenţii.
Alt fir poate să fie devenirea adultului, privind în urmă până la vârsta adolescenţei, evocând gândurile şi sentimentele de atunci şi judecând în acord cu vârsta şi experienţa adultului.
Autoarea îşi dovedeşte măiestria şi prin felul cum împleteşte aceste două fire precum şi prin realismul şi sensibilitatea prezentării interacţiunii personajelor de diverse vârste.
Deosebit de frumoasă este metafora copacului prezentat ca izvor de forţă, rezistenţă şi element de protecţie. Găsim în roman iubire necondiţionată, înţelegere totală şi ocrotire dusă la extrem. Altă calitate a romanului este tratarea nuanţată şi profundă a relaţiei dintre victimă şi agresor, a adevărului perceput de către fiecare şi a celui agreat de societate.
Cunoaşterea dobândită duce în finalul romanului la schimbarea în bine şi la capacitatea de acţiune. Personajele principale supavieţuiesc unei perioade extrem de dificile, din care ies călite, intărite, capabile să ofere sprijin celorlaţi şi să acţioneze eficient în interesul propriu.

Întrebarea „Tu îţi cunoşti copiii?” se va întipări în memoria cititorului adolescent şi adult, şi le va ghida comportamentul în cea mai bună direcţie posibilă. Autoarea, educator şi bibliotecar de profesie, împărtăşeşte din experienţa profesională proprie, dovedind în acelaşi timp calităţi de scriitor care merită aprecierea publicului.